Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
kányok vezére kecske képében volt. Lakmároztak, táncoltak, s a kincset a halomba rejtették. A boszorkányoktól való rettegés miatt az emberek este és éjjel messzire elkerülték a Csontos halmot. Sajátos példaként említhetjük meg a kincs elrejtésének hiedelmét, amely olyan erősen élt a köztudatban is, hogy 1898-ban a városi közgyűlés engedélyt adott az említett halom felásására, amelyben azonban „a kincsszomjas vállalkozók a kincsnek még nyomára sem bukkanhattak." 30 A boszorkány ártó cselekedetei az emberrel kapcsolatban főleg a betegségekkel vannak összefüggésben. Ha valaki a betegségéből nem gyógyult, különösen, ha fokozatosan soványodott, úgy vélték, hogy a boszorkány rontotta meg, vagy a boszorkány költözött az illető személybe. A gyermeket óvták a boszorkánynak vélt asszonyoktól, mert ha szemmel megverték a gyermeket, az folyton sírt, s többnyire meghalt. Az ilyen gyermekről azt tartották, hogy a boszorkány olykor éppen a bába - az egészséges gyermeket beteg gyermekkel cserélte el. Az állatok közül elsősorban a tehenek megrontásától tartottak. A tehén megrontása főleg a tej elvitelére vonatkozott. Az ilyen tehénnek elapadt a teje, vagy pedig véres, nyúlós tej jött a tőgyéből. A rugós tehénről úgy vélték, hogy a boszorkány rontotta meg. A boszorkányok elleni védekezésnek több eljárása ismeretes a néphiedelemben. A beteg személyt, akiről úgy vélték, hogy a boszorkány tette beteggé, a hiedelem szerint úgy lehet meggyógyítani, hogy ruháit az erdőbe kiviszik, ott egy hétéves vágott fára ráteszik, s a balta fokával hétszer rásújtanak. Az ún. megveretéssel gyógyították a tehenet is, ill. űzték ki belőle a boszorkányt. A küszöbre vagy a tőkére inget, csizmát tettek és azt verték. A verés a boszorkánynak fájt. Egy történet szerint a rugós tehénre a gazdaasszony ráterítette az ingét, s azután a balta fokával bal kézzel jól megverte. A bal kézzel való boszorkány távoltartásra több adat van. Ha az ember valamilyen ütő-vágó eszközt bal kezébe fog és azzal a boszorkánynak vélt személy felé csap, az elmenekül, s megszűnik felette a hatalma. A gyermeket megrontó személyét ólomöntéssel igyekeztek megtud30. Pénztáros i. m. 36-37. 126