Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
ni. A gyermeket leterítették lepedővel. Egy vízzel teli tányért tettek a hasára, arra egy rostát. A rostán át forró ólmot öntöttek a tányérba. A boszorkány ekkor megjelent, s a rontás elmúlt a gyermekről. Az ún. váltott gyermeket a következő módon próbálták visszacserélni. A gyermek ételét kis csuporba tették, s egy nagy kanállal adták oda neki, aki erre - úgy vélték - megszólal: „Még ilyet sohase láttam, kicsi csupor, nagy kanál." Ekkor nyomban bele kellett lökni a befűtött kemencébe. Abban a pillanatban az igazi gyermek a kéményen át visszakerült a házba. Gyakran a boszorkány tárgyakban rejtőzik. Az idevonatkozó elképzelések szerint a boszorkánynak a seprű nemcsak segítő eszköze, hanem rejtekhelye is. Ezért a seprűt, különösen ott, ahol kisgyermek volt, éjszaka a fejével felfelé állították, s egy keszkenőt tettek rá. így a boszorkány ártalmatlan, sőt ez eljárás nyomán reggel megláthatják, hogy ki a boszorkány. A hosszú ideig haldokló asszonyról úgy tartották, hogy boszorkány, s addig nem tud meghalni, amíg valakinek át nem adja a tudományát. Ezért kezet akar fogni valakivel, hogy az illetőt boszorkánnyá tegye. Az ilyen haldoklónak seprűt nyomtak a kezébe, majd a seprűt bedobták a kemencébe, s csak azután tudott a boszorkány meghalni. 31 A hiedelemanyagból figyelemre méltóak azok az adatok, amelyek az ún. patkánybűvölésre vonatkoznak. A patkány elűzésének egy sajátos eljárása volt ismeretes a szoboszlói néphagyományban. A házat, a tanyát ellepő patkányok ellen a fejfát használták fel. Éjszaka kimentek a temetőbe. Egy darabot levágtak valamelyik fej fából. A cselekmény ideje alatt senkihez sem szólhattak. Másnap reggelre - a hiedelem szerint - a patkányok otthagyták a házat, a tanyát és más helyre mentek. 32 Természetesen, ma már mindezek a hiedelmek - amelyeket csak példaként említettünk a hiedelemanyagból - csak mint funkcionális tartalmukat veszített adalékok, emlékezések, valamilyen esemény kapcsán elmondott történetek kerülnek elő a recens néphagyományban. 31. Feltóthy László: Boszorkány mondák Hajdú-Szoboszlón. Ethn. VII. 90-93.; Szívós Béla: Hajdúszoboszlói babonák. Ethn. II. 1891. 254-256. 32. Szívós Béla: Hajdúszoboszlói patkánybűvölés. Ethn. XXII. 1911. 381-382. 127