Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

rati ajtó elé egy vízzel teli teknőt tettek. Zsinórral a kijáratot elkötötték, s amikor az alakoskodók kimentek, belebuktak a teknőbe.

27 A szüreti felvonulás résztvevői között is felbukkantak a maskurások. Szüreti felvonulást a századfordulótól kezdődően az 1950-es évekig tartottak Hajdúszoboszlón. A szüret periódusához, az ősz végéhez kapcsolódó felvonulások, mulatságok különösen a századfordulót követő években - rendszerint valamilyen egyesület, testület kezdeményezésére - széles körben elterjedtek olyan helyen is, ahol szőlőtermelés nem volt. A jelenség mindenképpen figyelemre méltó. Évtizedek alatt bizonyos hagyományos rend alakult ki a szüreti felvonulásokon. Évenként visszatérő jelentős alkalma volt az ifjúságnak a szórakozásra, a mulatságra. A felvonulók élén lovasok haladtak. Utánuk szekéren - a második világháború előtt - magyar ruhás leányok és legények. Az ünnepi díszbe öltözötteket a maskurások, a rongyos ruhába öltözött, arcukat korommal, festékkel bekent - többnyire suhancalakoskodók követték. Rossz fazekakkal nagy lármát csaptak, ostorral pattogtak, visongtak, kurjongattak. A menet végén rossz taligával egy cigány embernek vagy koldusnak öltözött alakoskodó haladt. A résztvevők végigvonultak a főúton, mintegy jelezve a lakosságnak, hogy a szüreti mulatság megkezdődött, s este táncos összejövetel, bál lesz. 5. Néphit Az idevonatkozó hagyomány középpontjában a boszorkányhittel összefüggő elképzelések, hiedelmek állanak. A boszorkányhittel kapcsolatos történeteknek, elképzeléseknek Hajdúszoboszlón éppenúgy, mint általában a hajdúsági és alföldi vagy a távolabbi területek falvaiban napjainkig nyoma van a néphagyományban. A 18. század elején boszorkányság vádjával állt a bíróság előtt egy szoboszlói asszony, aki az ítélet végrehajtása elől rejtélyes módon megszökött. A bűbájosság tudományában való jártassága ezáltal 27. Vö.: BIMA. Ltsz. 499-70, 157-70. Pásztor Erzsébet, Keresztúry Sándorné, Bíró Margit Edit feljegyzései. 124