Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

A gyermekkorhoz fűződő szokások Amikor a gyermeknek kiesett az első tejfoga, a feje fölött a háta mögé kellett dobnia, miközben mondta: egérkém vedd fogamat és add nekem a tiédet" (

mysicka moja wez moj zymb, a daj mi swój

). Ez az eljárás - amelynek elvégzésére a gyermeket anyjuk vagy nagyanyjuk vette rá - biztosította a gyermeknek az erős és egészséges fogakat. A derenki gyermekek körülbelül nyolc éves korukban voltak elsőáldozók, miután a tanító felesége által szervezett hittan oktatáson vettek részt. Erre a szertartásra, amely mindig vasárnap zajlott le, a gyermekek keresztszüleiktől különböző ruhadarabokat kaptak ajándékba, a fiúk cipőt (

cipewy

), gatyát, sapkát (

copke

), a leányok ruhát (

wigari

), cipőt és blúzt (

blúz

). Ezt az ajándékot (

krizmon

ak nevezték. Ugyanakkor az is előfordult, hogy ezt az ajándékot nem elsőáldozáskor, hanem jóval később adták oda a gyermeknek, akkor, amikor már legény vagy "leány" volt. Elsőáldozáskor semmiféle ünnepséget nem rendeztek, a gyermek otthonában tartott ebéden egyedül a keresztszülők vettek részt. A keresztanya csirkehúslevest, mákkal, dióval, túróval töltött kalácsot és pálinkát hozott. Bérmáláskor (

biermowanie

) - amelyen 10-12 éves gyermekek vettek részt - új keresztszülőket kértek fel bérma keresztszülőknek (

krestnych do biermowania

). Ezek rendszerint a keresztszülők közeli rokonai voltak. A gyermek a bérmálkozásban az ő nevüket kapta: a leányok a keresztanya, a fiúk a keresztapa nevét. A bérmaszülők kötelessége volt ajándékot (

krizmo do biermowania

) venni a gyermeknek. Ez rendszerint, az ajándékozók vagyoni helyzetének megfelelően, drágább vagy kevésbé költséges ruhadarab volt. Az áttelepülés után bekövetkezett változások a népi kultúrának ezt a területét is érintették. Istvánmajorban - Derenkkel ellentétben - állandó orvosi szolgálat volt, így az áttelepülést követő első évektől kezdődően az asszonyok döntő többsége a városban szült. így viszonylag rövid idő alatt teljesen megszűnt, nemcsak a bába funkciója, ami érthető, hanem a szüléshez és az azt követő időszakhoz kapcsolódó mágikus háttér is. Igaz, az adatközlők többsége még hisz az újszölött testén lévő "jelek" eredetében, a nyúlra való bámészkodás káros következményeiben, de pl. a méhlepényhez vagy a köldökzsinórhoz már semmi rituális tevékenység sem kapcsolódik. A keresztelő és az avatás már régen egyszerre, egy napon zajlik le, 94