Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
s a gyermekágyas asszonynak sem tilos már kimennie az utcára. Ugyanakkor máig rózsafüzért helyeznek az újszülött nyakára, piros szalagot kötnek a csuklójára és sok asszony hisz - az ember akaratától függetlenül - a szem erejében, ami betegséget hozhat a gyermekre. Tehát, nem veszik jónéven, ha a látogatók megbámulják az újszülöttet, különösen, ha a gyermek valakinek a láttán sírva fakad. A keresztszülőket mostanában a közeli rokonok köréből választják Derenkkel ellentétben, ahol szinte kizárólag nem rokoni körből választottak keresztszülőt. Általánossá vált, hogy a keresztszülők igen gazdag ajándékot adnak keresztelőkor, elsőáldozáskor, bérmáláskor és házasságkötéskor. Ezeknek az ajándékoknak ( ajandyk ) az értéke néha a többezer forintot is eléri. A keresztgyermeket kisebb ajándékokkal az iskolaév végén, névnapján, születésnapján is meglepik. A házasságkötés szokásköre A leánykérés A leánykérést a helyi nyelvben spitowinyn ék nevezik. Derenken a leányok esetében a 16-18. életévet, a fiúk esetében pedig a 21-22. életévet tartották a házasságra legmegfelelőbbnek. A házasságot rendszerint azután kötötték meg, hogy a legény katonai szolgálatát letöltötte, mivel a katonaidő előtt kötött házasságot értelmetlennek tartották, és a szülők rendszerint nem is egyeztek bele. A házastársak kiválasztásakor azt hangsúlyozták, hogy összeillők legyenek ( ku sobie waluszni ). Az összeillés mindenekelőtt a házasulandó felek azonos vagyoni helyzetére vonatkozott. Azt mondhatni, hogy általában olyan házasságokat kötöttek, ahol a férj feleségénél némileg szegényebb volt; jóval ritkábban történt meg, hogy a gazdag fiú nálánál jóval szegényebb leánnyal kötött házasságot; az pedig egészen kivételes eset volt, ha a férjnek lényegesen nagyobb vagyona volt. Hasonlóképpen ritka volt az olyan házasság, ahol jelentős volt a korkülönbség. Egyedül néha az özvegyen maradt férfiak próbáltak feleségül venni fiatal lányokat, aminek azonban csak akkor volt realitása, ha a férfi nagyon gazdag, a kiszemelt leány pedig szegény volt. Az ilyen házasságot a közösség nem sokra tartotta, azt mondták, hogy az "özvegyember elcsábította" ( zwabiul ) a leányt. Amikor a legény meg akart nősülni - s az elhatározás rendszerint 95
