Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
kortól függően. A kocsma kizárólag a férfiak találkozási helye volt. Az asszonyok oda nem jártak. Viszont vasár- és ünnepnap mise után összegyűltek a templom előtt. Hasonlóképpen főleg ünnepnapokon a férjes aszszonyok kiültek a házak elé, ahol megbeszélték a falu aktuális híreit. A faluba vezető úton, a boltba menet, a vásárban, a közösen végzett munka során mindig akadt mondanivaló egymásnak. A legfőbb találkozási alkalmak az évi ünnepek voltak. A közösségi tudat számára a legfontosabb ünnep a karácsony, a húsvét és a búcsú volt. Rendszerint az ünnep második napján végiglátogatták a rokonságot. Ilyenkor az is előfordult, hogy felkeresték a különösen kedvelt szomszédokat vagy "cimboráikat". A család Az egyéni paraszti gazdaságok legkisebb sejtjét Derenken is a család jelentette. A teljes egészében önálló gazdasági egység ott jöhetett létre, ahol gyermekek is voltak. A gyermekeket korán bevonták a mezőgazdasági munkába, és az ő munkaerejük ingyenes volt. Ha kevés gyermek volt, a gazdasági feladatok nagyobb mértékben függtek a rokonságtól és a szomszédoktól, különösen a betakarítás idején. A földművelő-állattartó gazdaságok önellátásának fokát a birtok nagysága határozta meg. Eltérő volt tehát a saját szükségletre, illetve eladásra termelt termények mennyisége és fajtája. Egyedül a legtehetősebb gazdaságok voltak képesek arra, hogy a család élelmiszerszükségleteit egész éven keresztül kielégítsék. A falu szegényebb lakosainál állandóan élelmiszerhiány volt. Ezt a hiányt vagy a tehetősebb gazdáknál vállalt munkával igyekeztek regszüntetni, vagy pedig a szomszédoknak segítettek alapvető élelmiszercikkekért (pl. tej, vaj, krumpli, gabona). Szemesterméket csak egészen minimális mértékben adtak el a derenkiek. Ennek oka az volt, hogy csak néhány gazdaságban sikerült valamilyen jelentéktelen fölöslegre (főleg burgonyából) szert tenni. Gyakrabban értékesítettek vásárokban szarvasmarhát, disznót, s a pénzért pedig fiatalabb jószágot, kisebb eszközöket, ruhát stb. vásároltak. Az erdei munka szintén hozott pénzt a gazdaságba, amit főleg földvásárlásra, házépítésre, de gyakran a család aktuális szükségleteire fordítottak. A szülők - lehetőségeikhez képest - biztosították gyermekeik megfelelő lakáskörülményeit, arra törekedve, hogy házasságuk pillanatában sa77