Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

ját házzal rendelkezzenek. Derenken azok az épületek voltak a jellemzőek, ahol a lakóház a gazdasági épületekkel egy tető alatt található. Élinek következtében az épület hossza elérhette a néhányszor tíz métert is. Szokás szerint a leányok házasságuk pillanatában férjük házába költöztek (csak az egykék maradtak a szülőkkel); a fiúk feleségüket azonnal magukkal vitték a szülői házba. Egészen addig ott maradtak, együtt a szülőkkel, amíg csak fel nem építették saját házukat. Ilyen esetekben azonban nem volt kialakult szabálya a családi együttélésnek. Ha a családtagok közötti viszony a lehetőségekhez képest jó volt, akkor igyekeztek közösen végezni a mezőgazdasági munkát, közösen vezetni a háztartást. Ugyanakkor azonban a fiatalok igyekeztek függetlenné válni a szülőktől, s ilyenkor az egyes családok - esetenként 3-4 család is - önállóan gazdálkodtak. A konyhában a kályhánál minden gazdasszonynak megvolt a kijelölt helye, ahol ételt készített. Nem volt szabály a helyiségek felosztására alváskor. Az öregek a konyhában, a fiatalok a szobában aludtak. Olyan esetekben, amikor a ház háromosztatú volt, az egész család egy helyiségben aludt. A családoknak ilyenkor kijelölt helye volt a fal mentén, ahol felállították az ágyukat. A nehézségek - különösen a fiatal házasok esetében - egyik oka az volt, hogy új ház építése rendkívül nehéz volt, nemcsak a költségek, hanem az építési telek hiánya miatt is. Ahogyan már említettük, az a tény, hogy Derenk egy völgyben helyezkedett el, alapvető módon meghatározta a falu térbeli kiterjedését. A minket érdeklő korszakban házépítésre alkalmas telek már az egész faluban nem volt. Az egyetlen szabad terület a Nizni Berek vizes volt, a derenkiek kaszálóként hasznosították. Éppen ezért a családok jelentős többsége az új házat az eddigi telek határain belül állította fel. Az i'ij ház építéséhez szükséges pénzt a fiatal házasok sok éven keresztül gyűjtötték össze erdei munkával, máshol vállalt időszakos mezei munkával. Munkamegosztás a családtagok között A családnak Derenken is megvolt a termelési rendszerből következő szervezeti struktúrája. A gazdaságban a szervező-irányító funkciót az apa töltötte be, aki nemcsak a termelés irányáról és méreteiről döntött, 78