Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

korú gyermekek. Ugyanakkor a tanítót nem vonták be a közösség ügyeibe. Gazdagok és szegények A derenkiek kölcsönös gazdasági egymásrautaltsága a vagyoni különbségekből adódott. Amint azt tudjuk, a birtokolt föld mennyisége volt a tehetőség kritériuma, ami elválaszthatatlan volt az állattartás nagyságától is (itt főleg a tehénről, ökörről, és a két háború közötti időszak vége felé a lóról van szó). Ebből a szempontból a gazdaságok világosan két csoportra oszlottak a "gazdagokra" (

gazdowne

) és a "szegényekre" (

chudobne

). A birtokolt földterület nagysága határozta meg a gazdaságnak alapvető mezőgazdasági eszközökkel és berendezésekkel való ellátottságát is. E téren csak a leginkább tehetős egyének számítottak önellátónak. Ily módon egyrészt függetlenítették magukat más gazdaságoktól, másrészt ezeknek az eszközöknek a kölcsönzésével kiegészítő jövedelemre is szert tettek. Ugyanakkor a családok többsége a föld műveléséhez a kölcsönös segítség különböző formáira volt kénytelen támaszkodni. így minden a saját gazdaságon kívül végzett munka a családi vagy a szomszédi segítségen alapult. A közösség összetartozásának a jele volt az a szokásszerű kötelesség, hogy nehéz helyzetben - vagyoni helyzetétől függetlenül - a szomszédok segítségre siettek. Fizetség és a viszontsegítség elvárása nélkül segítettek egymásnak pl. tűz oltásában, hirtelen halálesetkor. A közösségi élet meghatározott módjának őrei és védelmezői az öregek voltak. Hatókörük azonban kizárólag a családra terjedt ki, mivel az egész falut érintő ügyekben való hatáskör elsősorban a vagyoni helyzet függvénye volt. Rendszerint a legtehetősebb gazdák közül választották meg a bírót, akinek a vagyona biztosítékot jelentett a gazdák számára arra az esetre, ha megdézsmálná a közösség pénzét. A kisbíró - akinek feladata volt a bíró egyes utasításainak a végrehajtása - megválasztásakor azonban ettől az alapelvtől eltértek. A falusi tanács tagjainak viszont - akik a bírót ellenőrizték - megint csak a tehetősebbeket választották meg. Adatközlőink ma már nem tudják megmondani, hogy a jelöltek életkora akkoriban szerepet játszott-e a választásban. Valószínűleg nem volt alapvető jelentősége a gazdaság nagyságának 72