Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
az egyházi kurátor megválasztásakor. Arról, hogy ezt a funkciót szintén a gazdagabbak töltötték be, tanúskodnak az olyan megjegyzések, amelyek szerint, ha a kurátor nagyobb gazdasággal bírt, a falu szegényebb lakosai közül felvett valakit, aki fizetség fejében elvégezte helyette kötelességeinek egy részét. A gyermekek taníttatását - amely a derenkiek esetében csupán meghatározott foglalkozások (pl. cipész, kovács) elsajátítására irányult - a család vagyoni helyzete határozta meg. Tanulni kizárólag fiókát küldtek. Ezek azonban kivételes esetek voltak, és - ahogyan megjegyzik - a fiatalok nem különösebben szívesen sajátították el ezeket a mesterségeket. Ugyanakkor a legszegényebb (rendszerint sokgyermekes) családokból a leányokat elküldték Miskolcra cselédnek. Néhány évig ott éltek, de utána mindig visszatértek a faluba, hogy férjet találjanak maguknak. Korcsoportok - érdekcsoportok A derenki gyermekek a normákat, előírásokat, viselkedési mintákat, valamint a társadalmi együttélés szabályait a családon belül kezdték elsajátítani, amely folyamat az iskolába kerülés pillanatában összekapcsolódott a korcsoportokkal. Ettől kezdve ehhez a nem formális társuláshoz tartozott a közösség minden tagja egész életében. Az egyén életkorától függően változott a csoporton belüli találkozások milyensége és gyakorisága, illetve a csoporttagok közötti kölcsönös kötelezettség. A korai gyermekkorban, és az iskolás korban a szórakozás, a játszás hozta össze a gyerekeket. Attól kezdve, hogy a gyermekek egyre gyakrabban végeztek munkát a gazdálkodásban és 14-15 éves korukban más jellegű munkát is vállaltak, a csoport egyre inkább érdekcsoporttá alakult át. Közösen segítettek egymásnak és közösen szórakoztak. Ebben az életkorban a szabadidőt elsősorban a közösen szervezett mulatságokon töltötték el. Hasonló kapcsolatok kötötték össze a következő korcsoportokat is, melyet a legidősebb fiatalok (" parobków ", legények és " dziewki " nagyleányok) alkottak. A munkavállalás és az otthoni feladatok jelentős mértékben csökkentették a szabadidőt. Megváltozott a szabadidő eltöltésének módja, valamint a találkozások helye is. Ebben az életkorban a legények már járhattak kocsmába, ahol kortársaik ( cimborów ) körében töltötték el az időt. Eljártak sétálni a leányokkal, vasárnaponként rendszerint a réten találkoztak, ahol gyakran közös mulatságokat is szerveztek. Az élet73
