Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

sebb pénzösszeget az elfoglalt és hasznosított földek fejében. Ugyanak­kor a szövetkezet dolgozó és a már nyugdíjban lévő tagjai 1 hold földet kapnak a szövetkezettől művelésre. Ezt a területet háztáji földnek ( has­tiji ) nevezik. Abban az esetben, ha a gazda előrehaladott kora miatt nem képes már a háztáji művelésére a szövetkezet gabona vagy szükség esetén készpénz formájában köteles kifizetni a háztáji termelésnek ellenérté­két. Földművelés Művelési rendszerek Derenken A hagyományból - elég bizonytalanul ugyan, de - arra lehet követ­keztetni, hogy Derenken a 19. század utolsó negyedéig a néprajzi iroda­lomban háromnyomásos gazdálkodásnak nevezett művelési rendszer uralko­dott. A művelési rendszemek közösségi jellege volt, azaz a szántóterü­leteket az egész falu három részre osztva használta: egy rész volt a ga­bonának, egy a krumplinak ( grule ) és ezt a részt ültetvénynek ( sadzenis­ko ) nevezték, míg a harmadik rész ugarnak maradt. Nem kizárt, hogy ezt a háromnyomásos rendszert még a múlt század vége előtt felváltotta a há­romnyomásos ugar nélküli gazdálkodás, amikor a szántóterületet három részre osztották fel: egy rész volt a rozsnak és a búzának, egy másik rész az árpának és a zabnak ( jaryna ), s végül egy harmadik a krumplinak. Legidősebb, erre az időszakra emlékező adatközlőnk szerint azonban "ez gyorsan megszűnt" ( to sie skor pogubilo ) Kétségtelen, hogy a szántóterületeknek Derenkre oly jellemző fel­aprózódása már a 20. század elejére megszüntette a közös művelési rend­szert a háromnyomásos gazdálkodásnak akármelyik formájáról is legyen szó. Az ezt követő rendszert háromnyomásos egyéni gazdálkodásként lehet­ne meghatározni, amelyben már megvannak a többnyomásos gazdálkodás csi­rái is. Feljegyzéseink szerint az első világháború idején, valamint az azt követő korszakban Derenken minden darab szántóföldet más rendszer sze­rint műveltek meg. Nyilvánvaló, hogy az egyes gazdaságokban több darab föld is ugarnak maradt, mondván "minek pihennie kell, hadd pihenjen" ( zeby odpoclo, coby odpocnute bulo ). Az ilyen földbe aztán elsőnek a bú­zát, a következő évben rozsot vagy krumplit, majd árpát és zabot vetet­28

Next

/
Oldalképek
Tartalom