Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

A fiatalok nagyon korán kötöttek házasságot. A közösség azokat a házasságokat fogadta a legnagyobb megelégedéssel, amelyben többé-kevésbé azonos vagyoni helyzetben lévő fiatalok kerültek össze. Ugyanakkor nem szívesen tekintettek az olyan kapcsolatra, amelyben egy módosabb gazda fia vagy lánya egy szegényebbel kötött házasságot. Éppen a közösség ítélete miatt ilyen esetek viszonylag ritkán fordultak elő. Hasonlóképpen ritka volt az olyan házasság, amikor a derenkiek magyarokkal alapítottak családot. A falusi elöljárokról Derenken a hatalmat a bíró (

ryftar

) gyakorolta, akit a családok képviselői közös gyűlésen választottak meg. A bíró megválasztásának legalapvetőbb kritériuma a gazdagság volt, hiszen a bíró saját vagyonával felelt a közös falusi kasszáért. A bíró segítségként - rendszerint a szegényebb gazdák közül - maga mellé vett egyet, a kisbírót (

kiszbiru

), akit a község fizetett. Az ő feladatai közé tartozott többek között a bíró mindenféle rendelkezéseinek a faluban való közzététele, kikürtölése (

bubnowanie

). A bírót segítette, de egyben tevékenységét ellenőrizte is a falu tanácsa, amely néhány igen tehetős gazdából állt. A falu tanácsa helyettesítette a bírót minden olyan esetben, amikor az személyesen nem lehetett jelen. A bírónak nemcsak az volt a feladata, hogy elintézze a parasztok és a közigazgatási elöljáróság minden hivatalos ügyét, hanem ő döntött a falun belüli vitás ügyekben is. A hatóság ajánlására botozásban is részesíthette azokat, akik nem a törvény előírásainak megfelelően viselkedtek. 14