Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

A TÖRTÉNETI ÉS ETNIKAI TUDAT ALAKULÁSA Derenk helye a történeti források tükrében Derenk, ez a Torna megyei kis falu soha nem keltette fel a magyar kutatók érdeklődését, csak ritkán szerepelt a földrajzi szótárak lapjain. A falura vonatkozó források, adatok szegényesek és jellegtelenek. A 19. század közepe táján csupán annyit lehet tudni a községről, hogy lakossága - vagy legalábbis annak egy része - nem magyar és nem szlovák eredetű, valamint, hogy túlsúlyban vannak a katolikusok. A népesség számát eltérő nagyságokban becsülték. Az első adatok 400-nál több emberről beszéltek, míg a későbbi adatok a népesség lassú, majd erőteljesebb g csökkenéséről tesznek említést. Mindenesetre a források szerint Derenk lakossága a 19. században és a 20. század elején nem haladta meg a félezret. A Derenkkel kapcsolatos adatoknak szinte mindegyike említést tesz a lakosság nem egységes etnikai hovatartozásáról. Viszont az olyan megállapítások, hogy a faluban "tótok" élnek, nem tekinthető az etnikai hovatartozás pontos meghatározásának. Paládi-Kovács Attila nyomán tudjuk: "A borsod-abaúji népnyelv máig is használja a 'tót' szót a 'szláv' megfelelőjeként. Feltehető, hogy nem tudtak éles különbséget tenni ukrán, 9 szlovák és lengyel között." Meg kell még jegyezni, hogy a 19. századi szerzők szintén megelégedtek a népesség szláv voltának megállapításával, anélkül, hogy ezt közelebbről meghatározták volna. Az első Derenkre, illetve a falu lakosságára vonatkozó részletesebb 10 adatsor Molnár munkájában található. Azt írja, hogy a falunak 433 lakosa van, s a falu neve szláv eredetű. Véleménye szerint a község első lakói szlávok lehettek. Arról is tud, hogy Deryn (Derenk) falu a 15. századig királyi birtok volt, s ezt követően került előbb a Bebek, majd az Eszerházy család kezére. Megemlíti, hogy a falu 1715-1720 között lakatlanná vált, majd ezt követően "tótok" és magyarok ülték meg. A település elnéptelenedésének oka a török hódítás, illetve a pestisjárvány volt. Molnár kiemeli, hogy a derenkiek a földművelés mellett faszénégetéssel is foglalkoztak. Az általa idézett adatok alátámasztják a korábbi kutatók megállapításait a lakosságnak a 19. században egyre csökkenő számával kapcsolatban. Amíg Molnár szerint 1833-ban Derenk lakosainak száma 507 volt, addig 1869-ben már csak 392. Csak 1920-ban mutat a lakosság száma némi növekedést, akkor 416-an élnek a faluban. Számos érdekes és új adatot tartalmaz Dénes György nemrégen publi15