Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

szemmelveréssel gyanúsítottak. Hatásos volt az is, ha a ruhájából egy darab anyagot sikerült ellopni és ezt a beteg ingéhez hozzávarrták. Az öregasszonyok az ilyen gyereknek kezükkel pirosra dörzsölték az arcát. A sokat síró gyermek felett viszont viaszt öntöttek (nadlewali) ijedtük­ben, hogy a szerencsétlenség okozóját kideríthessék. A fűzfaseprűből ké­szült és vízre helyezett keresztre csöpögtetett viasz, a lakosok szerint UtindLg azt az alakot mintázta meg, akitől a gyermek megrémült. A kisfiúknál tapasztalható mellduzzanat kizárólagos okozója a noca nora . A derenkiek azonban már nem emlékeznek a betegség gyógymódjára. Az egyes betegségek okainak racionális magyarázatával Derenken e­gyütt jártak a mágikus gyógymódok, amiket ma már nem alkalmaznak. Az új­szülöttnél jelentkező szájpenészt ( plesnina , ziobra ) fürdés után vissza­maradt vízbe mártott, majd az ujj köré csavart ronggyal távolították el. Egy éves korig nem mostak fejet a gyereknek, hogy ne gyengüljön a látá­sa. Hasonló okokból ebben az időszakban a gyereknek nem vágták le a ha­ját sem. Ha a gyerek testileg nem fejlődött kellőképp: ( nijakié, pokrywione, nie rosle ), kettéhasadt fűzfatörzsön húzták keresztül. Ugyanígy tettek, amikor tüdőbajos ( suchotek ) volt a gyerek, a betegség ilyen esetekben átment a fára. A beavatkozást azonban csak akkor tartották sikeresnek, ha a fűzfa még ketté hasadt törzzsel is rügyet eresztett, ellenkező esetek­ben a gyerek meghalt. Nem egyszer a hasítékon keresztül csak a gyerek ingecskéjét húzták át, amelyben megkeresztelték, az ingecskét viszont mindig a helyszínen hagyták. A has- és gyomorfájásra állítólag jót tett a szenvedőnek a kilenc szárított diólevélből készített párlat. A fejfájást csillapította a szenes víz ( uhlowa woda ), amivel megmosták a homlokot. A nyafogó gyerekeknek valami kemény rágnivalót adtak, hogy ezzel is segítsék a fogak növését, az inyük kihasadását ( podniebienie , dzionslo ). Hasfájós kisgyerekeknek köménymagos ( z rasceni ) és cukros kenyeret ad­tak, a felnőtteknél pedig hatásos volt a köldök masszázsa ( krenció pu­pek ), ez azonban kellő felkészültséget igényelt. A hasmenést kamillateá­val vagy egy parányi vodkával és vajjal, égetett cukorral gyógyították. A székrekedés hatásos ellenszere volt - a ricinusolaj megjelenéséig - a szappan. A kanyarót (rukle) kimelegítették, kiizzasztották. Az, aki meg­emelte magát ( podzwignol ), zsírral átitatott nedves pakolást kapott, és teljes pihenést írtak elő neki. A gerinc- és deréktáji fájásokra piócát ( pijolce ) alkalmaztak, amik a rossz vért kiszívták. A légzőszervi fertő­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom