Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
zet, mi ketté vágjuk. ( Tenca pi je wody, presiekniemy jom na dwa poly. ) Gazdag adatokkal találkozunk az időjóslásra vonatkozóan is. Az időjárástól függött a termés, a mezőgazdasági munkák minősége. A derenkiek figyelemmel kísérték a természeti jelenségeket, az állatok viselkedését, amelyekből következtettek a várható időjárásra. Figyelték az égen a felhőket, a csillagokat, a hold állását és alakját, a napot, a harmatot, a felszálló füst irányát, az állatok: a fecskék, varjak, baromfik, méhek, nyulak és őzek viselkedését és ezek alapján következtettek a várható időjárásra. Egyes hónapokra pedig Szent Luca napjától karácsonyig jósolták meg az időjárást. Mértékegységek és az idő felosztása Számtantudásukra a derenkiek az iskolában tettek szert. A számolási módszerük egyénenként változó volt. A darab szerinti számolás viszonylag nem nagy mennyiségekre vonatkozott (kettő, három, sőt néha öt). A tömeg egysége a méterrózsa ( metry ) volt, pl.: dwa pól metry vagyis egy metr burgonya. A szemesterményt vékára karcéra mérték, egy korec 32 literrel volt egyenlő, fél korec ( pól korec ), negyed korec az fyrtlik . A lisztet mindig kilogramokban mérték, akárcsak a káposztát, amelyet néha darabszámban számoltak. A föld mértékegysége a magyar hold ( hold uherski maly) , valamint a kataszteri hold (hold urberski kataszteri ) volt. Jelenleg a hektárt használják. Saját maguk között Derenken a föld nagyságát vékában határozták meg. Annyi vékás volt egy parcella, ahány korec vetőmaggal vetették be. A földek hosszát lépésekben mérték, mivel úgy tartották, hogy egy lépés az egy méter. Hasonló módon jártak el az épületek nagyságának megállapításánál. A fa mértékegysége az arasz ( szuchy ) volt, vagyis a kéz kisujja és hüvelykujja közötti távolság. A vásznat méterben és ráfban ( rafy ) mérték. Egy ráf az ujjak végétől a hónaljig ( pazuchy ) terjedő hosszat jelentette, mások szerint a kinyújtott kéz ujjhegyétől a mellre helyezett másik kézig tartó távolságot. Külön kimérték az egyes mezőgazdasági eszközök markolatának nagyságát is, amelyek egyénenként változhattak, pl. a kaszanyelet vagy a cséphadaró fogóját ( dzierzak ) a velük dolgozó ember termetétől tették függő122
