Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

A termelőszövetkezetekben lefolyt tagosítással értelmüket vesztették és eltűnőben vannak a régi dűlőnevek, dűlőutak és a falvakban is egyre kevesebben emlékeznek ezekre. Közismert és egyre gyakrabban hangoztatott tény, hogy nemcsak a földrajzi nevek, hanem a régészeti lelőhelyek összegyűjtésével és feltérképezésével is az utolsó órában vagyunk. Egyre újabb és újabb területeket vonnak mezőgazdasági művelés vagy ipari termelés alá, és a hatalmas erőgépek rövid idő alatt többet pusztítanak, mint a korábbi, a föld mélyét alig-alig megbolygató művelés. A régészeti lelőhelyek térképén mutatkozó fehér foltok felszámolásához szeretnénk hozzájárulni jelen munkánkkal is. Az írásos források alapján igyekeztünk nyomon követni azoknak a falvaknak a történetét, amelyeknek a neve nem maradt ránk helynevekben és amelyeknek elhelyezkedésére ma már legfeljebb csak következtethetünk. A teljesség kedvéért összegyűjtöttük a ma is álló. Árpád-kori eredetű falvak első okleveles említését, és a határukban előkerült középkori leleteket is. A mai Magyarország területére eső Abaúj megyében 99, az Árpád-korban oklevéllel említett, ma is álló település van. Ezeknek szinte mindegyikéből került elő őskori leletanyag is, amelyeknek részletes összegyűjtése és ismertetése azonban nem lehet e dolgozat feladata. Az elpusztult falvak írásos említéseinek ismertetésénél azt tartottuk szem előtt, hogy az illető faluval kapcsolatban egyszer már összegyűjtött adatokat rövidebben, az eddig még nem gyűjtőiteket pedig részletesebben ismertessük. Ez különösen a dikális összeírások és dézsmajegyzékek adataira vonatkozik. A falunevekkel kapcsolatos nyelvészeti problémák megoldásában Kiss Lajos, a vasanyag meghatározásában Müller Róbert nyújtott segítséget. Szívességüket ezúton is köszönöm. Köszönettel tartozom továbbá lektoraimnak, Kovalovszki Júliának és Kubinyi Andrásnak, akik értékes tanácsaikkal támogattak munkám megírásában. 6