Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

I. Abaúj vármegye fekvése, főbb tájegységei, rövid története 1715-ig / Abaúj vármegye a Hernád folyó széles, termékeny völgyében, mintegy 70 km hosszúságban terül el. A folyó Kassáig szűk völgyben folyik, amely lejjebb kiszélesedik. Hernádszurdoknál kiszakad belőle a Kis Hernád, másnéven a Bársonyos, amely a völgy nyugati oldalán, a Hernáddal párhuzamosan folyik, és Borsod megyében, Bőcsnél egyesül ismét a Hernáddal. A számtalan patak és csermely közül, amelyek a Hernádba ömlenek, jelentősek a jobb oldali Miszla (Miszlóka) vagy Szartos-patak, amely Hidasnémetinél, és a bal oldali Ósvát fölvevő Tárca, amely Kassa alatt ömlik a Hernádba. Jelentős folyói még a Bódva, amely a megye északnyugati részén folyik át, és a Ronyva, amely a Zempléni hegyvonulaton folyik keresztül és a Bodrogba ömlik. Mindkét folyó csak rövid szakaszon folyik megyénkben. A megye egyetlen jelentősebb tava a Kis- és a Nagymilic mögötti, Szalánc Huta és Pusztafalu között elterülő Izra-tó volt. Megyénk területén a nagyobb folyók {Hernád, Bódva, Ida, Tárca) neve ismeretlen eredetű.

1 A Hernád völgyétől tájilag elkülönül a Zempléni-hegység, amely a Hernád bal partján húzódik, és a megye természetes határát alkotja, legmagasabb hegye a Nagymilic; a megye északnyugati részén elterülő Szomolnok-Kassai-hegység, ennek legmagasabb hegye a Hegyes-hegy; e hegységből tör elő a Bódva és a belé folyó Ida-patak, amelynek mocsaras síksága alkotja a következő tájegységét. Ezt a mocsarat a múlt században csapolták le. Az e síkságtól délre elterülő dombvidék, a Cserehát szintén megyénk része. A Hernád és a Bódva termékeny síkságain kívül számtalan, kisebb 1. GyörffyGy., 1963. 41.35.}.