Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

Bevezetés Dolgozatom témájául Abaúj vármegye Árpád-kori településeinek vizsgálatát választottam. Ez a megye az Árpád-korban rendkívül sűrűn települt be, 250, oklevélben említett, lakott helyet ismerünk ez időből. Ezek közül 70 település az idők folyamán elpusztult. Régészeti kutató munkát csak a mai Magyarország területén végezhettünk, ezért a ma Szlovákiába eső településeket csak a településtörténeti következtetések során vettük figyelembe. Kutatásaink alapját azok az elpusztult falvak képezték, amelyeknek helynévben megmaradt a nevük, ez szám szerint 28 település. Ezek feltételezett, vagy többé-kevésbé meghatározott helyén terepbejárást, illetve két esetben hitelesítő ásatást végeztünk. Az ásatások helyét a terepbejárási eredményeket és a források adatait egyeztetve választottam ki. Kemejre azért esett a választásom, mert a lelőhely meglehetősen nagy kiterjedésű, és a falu hosszú időn át szerepel a forrásokban, Kelecsényre pedig azért, mert bár a lelőhely kisebb mint a kemeji és nem is tisztán középkori, itt a források toronyhelyet említenek. A tornyok, várak, várkastélyok középkorban betöltött óriási szerepére Fügedi Erik kutatásai (1975. 6386) világítanak rá. Jóval nehezebb a dolgunk azoknak a falvaknak a régészeti azonosításával, felkutatásával kapcsolatban, amelyeknek emlékük helynévben nem maradt meg. Ezek felfedezésében gyakorlatilag csak a véletlen segíthet. Sajnos, egyre inkább a véletlenre vagyunk utalva a helynévben megmaradt falvak esetében is. Megyénkben ugyan gondos alapossággal megtörtént a földrajzi nevek összegyűjtése (Magyarország földrajzinévtára, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Bp., 1980.), ebben a kiadványban azonban csak a falvakban ma is ismert helynevek szerepelnek, a régi és az újabb térképek adatait, amelyek pedig a mi munkánkat jelentősen megkönnyítenék, nem dolgozták fel. 5