Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

pusztító tatár vad csorda által feldúlatott, hol még korábban az elhamvadt épületek nyomai annyiban látszottak, amennyiben oszlop- és kődarabok halmaza találtatott."

104 Fügöd határában jelölik Kelecsény pusztát a múlt századi úrbérrendezési térképek,

105 nem ismerik azonban ezt a helynevet a mai térképek. A helybéliek azonban nemcsak a helynevet, hanem az elpusztult faluról szóló legendát is őrzik, sőt mint láttuk, maguk is találkoztak maradványaival. A Kelecsény helynév Kiss Lajos szerint szlovák eredetű, jelentése feltehetőleg „szikla mellett lakók".

106 Kemény Lajos szerint a Kelecsény helynév a klecane „karó, rőzse" szóból származik.

107 A szlovák kutatók a Kelecsény helynevet a IX. századi nagymorva szolgálónépi berendezkedés emlékének tartják.

108 Mint látjuk, a helynév magyarázata bizonytalan, csak annyi látszik biztosnak, hogy szláv eredetű. Amikor a falu megjelenik az írásos forrásokban, kisnemesek birtokolják, úgy tűnik azonban, hogy a XV. század folyamán területe nagybirtokosok kezébe kerül. Az összeírások már 1552-ben elhagyottnak mondják, és utána is mindig praediumként szerepel. Ez talán összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy 1520-ban Báthori Istvánt iktatták be ide, akit országos méltósága és másfelé fekvő hatalmas birtokai nyilván elfoglaltak, itteni jobbágyai pedig a folytonos dúlások és háborúk elől békésebb vidékre költöztek. Láttuk, hogy 1568-ban földjét az encsiek művelték, kérdés azonban, hogy később szereplő jobbágyok is encsiek voltak-e, vagy ideiglenesen máshonnan érkezettek telepedtek le földjén, mint ahogyan erre az ország más vidékéről is van példa.

109 Ugyanezt a kérdést veti fel az 1571-es és 1573-as, 74-es összeírás is. 1571-ben Encsnél is és Fancsal, Devecser mellett is felsorolják Kelecsény pusztát, 1573-74-ben már csak Devecsernél 104. BML XXX/7. Pesthy kéziratos helységnévtára 105. BML U. 25, 26. 106. KissL., 1978.216-17. 107. Abaúj-TornaTört. Közi. III. (1912)22. 108. Györffy Gy., ismerteti Ratkos a Nyitra melletti Kelecsény (Klacany)-nyel kapcsolatos nézeteit. Györffy Gy., Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. Tört. Szemle XV. (1972) 3-4. sz. 261-321., 309. 109. KissL., 1960. 1018., 1023. 45