Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

nyitja, hogy itt korábban nem voltak települések.

654 Ha itt nagy tömegű szláv, vagy magyar népesség élt volna, mi szükség lett volna a németek idetelepítésére és miért telepítették volna éppen ide őket? A királynéi német falvak telepítése azonban másra is felhívja a figyelmünket. Nevezetesen arra, hogy a XI. század végén, illetve a XII. század elején, amikor ezek a falvak feltehetőleg keletkeztek, óriási lakatlan területek lehettek még a megyében, amelyet a megye lakossága, illetve annak természetes szaporulata nem tudott benépesíteni. A 10 faluból 4, a három Németi és Felsődobsza közvetlenül a Hernád mellett, annak széles és termékeny völgyében jött létre, tehát még itt is lehettek lakatlan területek ebben az időben, nemcsak a Cserehát, vagy Zemplénihegység erdős, hegyes vidékein. Nem szorul magyarázatra, hogy a középkorban mekkora területet jelentett 10 falu a hozzátartozó határokkal, tartozékokkal, sem az, hogy ezek lakosságának idetelepítése mekkora szervező munkát jelentett, még akkor is, ha feltételezzük, hogy a falvak némi időbeli eltolódással keletkeztek. Mindez összhangban áll a fentebb mondottakkal, vagyis hogy megyénk területe a honfoglalás és kora Árpád-korban nem volt túl sűrűn lakott, településrendszerének kialakításában lényeges szerepe volt a tervszerű telepítő munkának. A régészeti adatokból levonható következtetésekhez hasonló eredményre jut Györffy György a megye történeti adatait vizsgálva. Megállapítja, hogy noha a megyét Abaúj megyének hívják, az Aba nemzetség nem tekinthető itt ősfoglaló nemzetségnek, itteni birtokaikat az államszervezés korában kaphatták. Ugyanakkor nem tud kimutatni a történeti források alapján egy másik itt ősfoglaló nemzetséget sem. A Bárca-Tekele nem, amelyről feltételezi, hogy ezek közé tartozik, oly csekély birtokokkal rendelkezik a megye D-i részében, hogy az alapvetően nem befolyásolja a kialakult képet. A XIII. századi oklevelekből előtűnő birtokviszonyok is azt az elképzelést látszanak igazolni, miszerint ezt a területet egyetlen foglaló nemzetség sem szállta meg, tehát a megye nagy része az államszervezés korában a király kezébe került. A királynak és a királynénak még a XIII. században is hatalmas birtokai voltak itt. Jelentős a várbirtokok száma is, ami szintén a király bir654. Györffy Gy., 1964. 44. 50. jegyzet 166