Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

toklásával függ össze, és királyi adományból szerzett területei voltak a megyében több egyházi birtokosnak is.

655 Nem mutat korai megszállásra a megyénk területén lévő igen kevés törzsnévi helynév sem,

656 és nem áll rendelkezésünkre olyan nyelvészeti adat sem, amely a terület XI. századi megszállására kétségtelen bizonyítékot nyújtana.

657 Összefoglalva tehát a régészeti, történeti és nyelvészeti adatokból a következőket állapíthatjuk meg: Anonymus adata, miszerint a honfoglaló magyarság a Hernád és a Tárca völgyét Sóvárig megszállta, valószínűleg katonai értelemben értendő, azaz a fennhatóságát kiterjesztette idáig, elhelyezte a megfelelő katonai egységeket, de egyelőre nem települt itt le tömegesen. A katonai központ Újvár lett, amely bizonyára fennállt már az államszervezés korában, a X. század végén. E köré telepíthették le a fegyveres kíséret tagjait, akiknek emlékét a törzsnévi helyneveken kívül az a körülbelül 50 egyfalus kisnemesi család őrzi, amelynek eredetét a harcos várjobbágyságra vezeti vissza Györffy György, és amely a XIII. században jelenik meg a forrásokban. Ezek a falvak tekinthetők a telepítés legkorábbi hullámának, amelyek már minden bizonnyal a X. században létrejöttek. Falvaink közül ezek közé tartozik Horváti, Karácsond, Erdőfalva (Dicháza), Papi, Szaka, Nyavalyád, Pocsaj, és az ásatások tanúsága szerint ekkor már fennállt a besenyő nevű Kemej is. A fentebb elmondottakból azonban úgy látszik, hogy a katonai megszállást nem követte a honfoglaló magyarság tömeges ide települése. A megye területe az Árpád-kor folyamán fokozatosan népesedhetett be. Mint a királynéi német falvakkal kapcsolatban láttuk, a XII. században még a termékeny Hernád-völgyben is lehettek lakatlan területek. Az erdős, hegyes Cserehát és a Zempléni-hegység megyénk területére eső részein pedig valószínűleg később keletkez655. Györffy Gy., 1964. 42., vö. Szabó I., 1966. 92. 656. Nem feladatunk, hogy ezen a helyen állást foglaljunk a törzsnévi helynevek körül folyó vitában. Velük kapcsolatban annyiban azonban egyetért a kutatás, hogy az ilyen típusú nevet viselő települések általában a X. században keletkeztek. Vö. Kristó Gy., Törzsek és törzsnévi helynevek. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1983. 422-443. vonatkozó irodalommal. 657. Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Bp. 1938. II. köt. 381. 167