Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

Megyénk a mai Magyarországra eső területéről rendkívül kevés honfoglalás kori és kora Árpád-kori lelet került elő. A mindössze 6 lelőhelyről (Monaj, Hejce, Rásonysápberencs, Hernádkércs, Alsódobsza, Aszaló) régebben előkerült leletcsoportot a közelmúltban Szikszón talált két X. századi temetkezés egészíti ki. Nagyon kevés IX-X. századi leletanyagot találtunk a terepbejárásaink és a szondázó ásatások során. Mindössze 3 lelőhelyünkön került elő IX-X. századi kerámia anyag (Bodó, Dicháza, Kemej), de igazán figyelemre méltó csak a Kemejen talált késtokvédő és sarkantyúfelerősítő. IX-X. századi leletanyag is került elő a Garadna-Kastély szugon végzett leletmentő ásatás során. X. századi, gazdagon díszített, kétélű kard került elő 1971-ben a Hernád régi medréből Abaújszéplakon (Krásna nad Hornád) is.

646 IX-XII. századi leleteket találtak a megye északi részén Buzafalván (Buzica), Buzitán (Buzinka), Szesztán (Cesice), Csecsen (Cecejovce), Himen (Chym), Janókon (Janik), Jászon (Jasov), Csontosfalván (Kostány), Alsó Mislyén (Nizna Myslá), Péderen (Peder), és Szinán (Sena).

647 Mivel azonban a szerző a leleteket nem közli, nem áll módunkban a közelebbi időbehatárolást elvégezni és a lelőhelyek közül a IX-X. századiakat kiválasztani. Annyi azonban a fentebbi adatokból valószínűsíthető, hogy az Árpád-korban oklevélben nem említett, de a késő középkori adóösszeírásokban gyakran szereplő Csontosfalva és Búzafalva nem késő középkori eredetűek, hanem már az Árpád-korban is lakottak voltak. A IX-X. századi leletek hiányát nem magyarázhatjuk a kutatás hiányosságaival, hiszen legalábbis tíz éve rendszeres régészeti kutatás, terepbejárás folyik a megyében. Kétségtelen tény, hogy terepbejárással nem lehet minden lelőhelyet felderíteni, de ha temetőket, sírokat nem is, a településeket, vagy azok egy részét bizonyára megtaláltuk volna. Azonban nemcsak IX-X. századi leleteket, hanem az oklevélben említett elpusztult középkori falvakon kívül csak nagyon kevés középkori lelőhelyet találtunk a ma is álló, vagy az elpusztult települések tágabb-szűkebb környezetében. 646. B. Polla, Archeologické nalézy 9-12. storocia z Kvásnej nad Hornádom. História Carpatica XI. (1980) 169-184., 172. 647. J. Pásztor: Pohrebisko vo Vsechsvätych. Arch. Ros. 13/1961. 375-385. 163