Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
A Hernádvécse-Majorság területén talált lelőhelyről fekvése, neve, és a helybéliek rávonatkozó elbeszélése alapján valószínű, hogy egy Vécséhez tartozó földesúri majorság nyomát fedeztük itt fel, nem pedig egy önálló, oklevélben nem említett falu helyét. Az Abaújkér és Boldogkőváralja között talált sírok és cseréptöredékek esetleg az Árpád-korban oklevélben nem említett, a késő középkori forrásokból azonban jól ismert Abatelke 648 faluhoz kapcsolhatók. Nem tudjuk oklevélben említett településhez kötni a Bőcs-Sárgaföldes-part és a Garadna-Kastély szug lelőhelyeken talált Árpád- és késő középkori településnyomokat. Elképzelhető, hogy ilyen lelőhelyek a további kutatás során még előkerülhetnek, hiszen több olyan elpusztult település nyomát sem találtuk meg, amelynek pedig helynévben megmaradt a neve. Itt újra felmerül a már említett kérdés, hogy hol marad fent az elpusztult falu neve, meddig terjedt egy középkori falu határa (lásd: Gyanda, Sárvár). Bizonyára megkönnyítené a kérdés tisztázását a középkori határjárások adatainak térképre vitele és nem utolsósorban az is, ha a topográfiai kutatásokban a terepbejárásnál hatékonyabb és korszerűbb módszerek (például légifotók) is rendelkezésünkre állnának. A fentebbi két lelőhelytől eltekintve tehát valamennyit egy-egy oklevélben említett középkori faluval azonosíthatjuk. Ez felhívja a figyelmünket Abaúj megye jó forrásadottságaira, az országos átlagból kiemelkedő gazdag okleveles anyagára. Ugyanakkor azonban arra is rávilágít, hogy sem a ma is meglévő, sem az elpusztult falvak közelében nem találtunk olyan oklevélben nem említett településre utaló nyomot, amelyet az esetleges faluköltözésekkel kapcsolatba hozhatnánk. Feltehető tehát, hogy falvaink nagy része nem abban az időben keletkezett, amelyben a faluköltözésekkel számolhatunk. 649 Természetesen lehetséges, hogy a későbbiek során még előkerül néhány honfoglalás , vagy kora Árpád-kori temető, település, egyelőre azonban semmi olyan régészeti adatunk nincs, amely a megye korai, a honfoglalás korában, vagy közvetlenül az után történt tömeges megszállására mutatna. A 7 lelőhelyről előkerült egy-egy sír és a Hernád-mederben talált kard, semmiképpen sem mutat nagy tömegű lakosságra. Külö648. CsánkiD., 1890.202. 649. Földes L., 1983.342. 164
