Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

zetségi monostora volt, valamint a misleji társas káptalannak, amelynek alapítási idejéről nincs pontos adatunk.

642 A regéci és a gönci pálos kolostorok a XIV. század folyamán épültek.

643 Elpusztult falvaink közül hétben állt templom. Ezek közül Papi egyházát említik legkorábban, ezt a tatárok felégették, tehát első formájában még a tatárjárás előtt épülhetett. Ugyancsak Papi egyházával kapcsolatban értesülünk arról is, hogy mint ahogyan ez országszerte szokás volt, itt is a templomban tartották az idevaló nemesek birtokjogi irataikat.

644 Nem tudjuk, hogy Papi Szt. Péter apostol tiszteletére emelt temploma kőből, vagy fából épült-e. Mindenesetre tartósabb épületre, esetleg átépítésre vall, hogy 1608-ban még mint leányegyházat említik. Túzsa temploma 1341-ben fordul elő először és 1608-ban utoljára. Erről nem tudunk semmi közelebbit. Kemejen Szt. György tiszteletére emelt kőegyház állt, amelyet 1332-ben említenek először. Radon Szt. András volt a templom védőszentje, Szt. Iván pedig templomáról nyerte elnevezését is. Szaka és Gyanda templomairól semmi közelebbit nem tudunk. Dicháza templomát csak késői, 1519-es adat említi, ekkor a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolna állt itt. Szaka és Kemej egyházát kivéve, a templomokról késői adatok is szólnak, ami az általunk Szendrő közelében Gacsalon feltárt kis templom analógiája alapján arra utal, hogy ezeket a templomokat sokáig, gyakran a falvak elpusztulása után is, esetleg még romos állapotukban is használták. Ilyenre van példa az ország más részéről is.

645 Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy az elpusztult templomos falvak közelében megmaradt vagy újratelepített falvakban a XVIII-XIX. század során építettek templomokat, tehát ezekben vagy nem volt a középkorban, vagy romlandóbb anyagból lévén hamarabb elpusztult a templom, mint a mi falvainkban. Ugyanakkor a Gacsalon előkerült kis templom arra is figyelmeztet, hogy egészen kicsi, oklevélben soha nem említett „névtelen" falvakban is lehettek már a XII. században is kőegyházak. 642. Györffy Gy., 1963. 49. 643. Regéc: lásd Kökényes; Gönc: Tört. Közi. Abaúj III. (1912) 1. sz. 16., vö. Genthon I., II. 108. 644. Szabó I., 1969. 195-196. 645. Szabó I., 1969. 194. 162