Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

III. Összegzés Abaúj megye az Árpád-kor végén az írásos forrásokban rendkívül sűrűn lakott területként jelenik meg. Az oklevelek 250 lakott helyet említenek. A terület legkorábbi központja Újvár, az ispánsági székhely mellett azonban már igen korán nagy jelentőségre tett szert Gönc, a királyné német telepesfalvainak egyike, valamint Forró, amely alesperességi központ is volt. Jelentékeny hely volt már ekkor Kassa, Szepsi, Szikszó, Gagy, Korlátfalva, Forró és Aszaló is.

637 A későbbiek folyamán Kassa szabad királyi városi rangra emelkedett, majd a XVII. századra a megye központjává vált, Gönc, Forró, Szepsi, Szikszó pedig mezővárosokká fejlődtek. Ugyancsak mezővárossá vált Vizsoly, a királynéi német telepesfalvak központja, Jászó, Nagyida, valamint az Árpád-korban kevésbé jelentősnek látszó Szántó, Telkibánya, Szina, Szinye is.

638 A megyében öt, az Árpád-korban épült kővár állott: Boldogkő, Füzér, Regéc, Gönc és Szalánc, ez utóbbi négy az Aba nemzetség birtoka volt. Toronyhelyet említenek még a források Kelecsényen is, de mint láttuk, erről nem állapítható meg, hogy vajon megépült-e, és ha igen, milyen anyagból. Nagyida várát a XV. század elején építette a Perényi család, de erődített hely volt ebben az időben a jaszói és a mislyei prépostság, valamint Kassa is.

639 A megye egyetlen királyi vára, az ispánság székhelye, Újvár, földvár volt. Valószínűleg, nevéből sejthetően földvár állt Sárváron is, ennek azonban mint említettük, nem találtunk régészeti nyomát. Az Árpád-korban oklevelekben említett 250 lakott hely közül különböző időben mintegy 70 pusztult el. Ez a szám azonban tovább csök637.G>w//yG>'.,1963.54. 638. CsánkiD., 1890. 199-202. 639. CsánkiD., 1890. 197-198. 158