Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

zsellérportája van. 1622-ben Papin már csak egy negyed telepes és egy negyed zsellérporta van, a falu az alispán által taksált falvak közé tartozik. 1625-ben szintén egy negyed telepes és egy negyed zsellérporta van itt. 1630-ban 1 telepes lakik itt. 1635-ben egy taksált nemest, Papj Istvánt említik Papyből. Alsó Papyt possessioként említik 1651-ben.

384

1667-ben Farkas György lányai megosztoznak, felemlítik budi, kéri, szántói és papi részbirtokaikat, amelyet közösen használnak.

385

1774-ben is possessioként említik Alsó Papyt.

m Az I. katonai felmérés térképein nem szerepel Papi helynév, de körülbelül a mai Papi-puszta helyén Rudera einer. Kirche feliratot találunk.

387 Lipszky Fajtól D-re jelöli Papi pusztát.

388 Pesthy így ír róla: „Ezen Puszta Papiról azt tartja a szájról-szájra maradt hír, hogy hajdanában itt népes város volt, és benne egy klastrom is volt, most pedig 2 tanya van rajta, Felső Papi és Alsó Papi név alatt . . .", amelyeknek külön határa is van.

389 Szerepel Papi puszta a Papi szállás a kéziratos térképeken is.

390 A falu neve arra enged következtetni, hogy eredetileg papi birtok volt területe, de a XIII. században, amikor feltűnik az oklevelekben, már nemesek birtokolják. Györffy György szerint nem igazolható az az elképzelés, hogy nevét onnan nyerte volna a falu, hogy a XIII. században egy pap birtokosa 3 húgára hagyta.

391 Mint láttuk, Papinak már a tatárjárás idején temploma volt és ez a templom még 1608-ban is működött. Nyilván a templom az egyik oka annak, hogy Papi lakói a törökök által sokszor pusztított vidéken olyan szívósan ragaszkodtak falujukhoz. A másik ok az lehetett, hogy a falu, első okleveles említésétől fogva láthatjuk, kisnemesek kezén volt. A jobbágyok, ha a török pusztítások, vagy más okok miatt elhagyták falujukat, gyakorlatilag bárhol házat építhettek, földet szerezhettek, tehát „új éle384. BML Act. iud. prot. spec. XIII. fasc. XII. no. 195. 385. Tört. Közi. Abaúj-Torna III. (1912) 2. sz. 79. 386. BML Act. iud. prot. spec. X. fasc. X. No. 1510. 387 I. kat. felm. coll. XXII. spec. 11. 388. Lipszky tab. XXX. Qua. 4. 389. BML XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára, Abaúj 390. BML U. 224., 225., 226. 391. Györffy Gy., 1963. 129. 131 . I