Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
tet" kezdhettek, 392 a nemesek azonban földjeiket elhagyva nincstelenné váltak, illetve egészen paraszti sorba süllyedtek volna. A XV. században virágzó falunak láthatjuk Papit. A peres ügyekből kitűnik, hogy 3-4 nemes osztozik területén, és egynek-egynek 6, vagy ennél is több paraszt portája, hozzátartozó legelője, szántóföldje (mint láttuk, 2 portához 5 holdnyi szántó tartozott), szőlője és a saját kúriája is volt. A XVI. század második felétől azonban ez a virágzó élet megtörik, úgy tűnik, hogy az 1567-es tűzvészt már nem tudja igazán kiheverni a falu. A porták száma egyre csökken, van amikor üresnek is mondják, egyegy telepes, zsellér, illetve taksás nemes tengődik rajta. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a faluban a XVII. század közepén már nem laktak és az 1651-ben alkalmazott possessio megnevezés birtok jelentésben értendő. Ezt bizonyítja az is, hogy a dikális összeírások csak 1635-ig említik, ekkor már csak egy taksás nemes lakott benne. Valószínű tehát, hogy a falu 1635 és 1651 között néptelenedett el végleg. Kérdés, hogy a temploma akkor állt-e még, használták-e a környező, ugyancsak megfogyatkozott lakosságú falvak. Elképzelhető, hogy 1608-ban is már csak a romjai, vagy az azokra hevenyészett ideiglenes kápolna töltötte be a templom szerepét. 393 Peceny A helynév Fulókércs határában kb. 500 m-re a falu szélétől DK-re, Pecem-völgy alakban él (79. kép). m A völgy nagyobbrészt gyümölcsös és erdő, azonban művelt területén is csak szórványos őskori leleteket találtunk. Pecenyt 1271-ben említik először, Pechen alakban, Detre fia Mohói fiai osztozásakor. A település többé nem szerepel a forrásokban. 392. N. Kissi. 1960.1018. 393. Hasonló szerepe volt az általunk Szendrő-Gacsalon feltárt Árpád-kori kis templomnak is. Egy 1658-ban kelt emlékiratban Borsodi Mihály szendrői nemes ember így emlékszik gyermekkora eseményeire (az 1616 körüli időkre): „Az Agyagásónál, a keresztfa nevű elpusztult templom mellett . . . azon túl volt oztán az Csehi határ, és emlékszem, hogy odahordottuk Csehi falujából az halottakat temetni." (Szendrei J., Szendrő64.) 394. MOL Dl. 39254, F. V/l. 73., vö. Györffy Gy., 1963. 129. 132
