Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
A növekvő számú lakosság földéhségét környékbeli határokban való földvásárlással is igyekszik pótolni. Mezőkövesden a környékbeli határokhoz viszonyítva háromszoros áron is alig kapható föld, ezért a kövesdiek a szomszédos alföldi községek határaiból vásárolták össze a földeket, az első világháború végéig 3000 holdat. Béreltek is idegen határokból nagyobb területet, s lejárnak még a Tisza menti rétekre is részesként kaszálni. Ezzel szemben más községbeliek közül csak a szentistvániak tudtak a kövesdi határból néhány holdat vásárolni. A harmincas évek végére az idegen határban levő földek mennyisége mintegy 5-6000 holdra emelkedett. 19 A népességszám, a földterület és az állatállomány 19. századi egyensúlya a század második felében már erősen felbillent. Az állatállomány nem növekedett a lakosság szaporodásával párhuzamosan, hanem az ellenkező tendencia, a csökkenés mellett még a belső struktúra romlása is kedvezőtlenebbé tette az arányokat. Mivel az állatállomány éppen abban az időszakban csökkent, amikor a lakosság rohamosan növekedésnek indul, így az egy főre jutó állatállomány csökkenése még nagyobb mértékű, mint az abszolút számokban való csökkenés. Az egy gazdaságra eső állatállomány területén is rosszabb a helyzet az országos átlagnál, 1895-ben például már a következő: 20 1 gazdaságra eső M; •»£> arorsz, ágon Mi ezőkövesden Szarvasmarha 2,30 0.98 Ló 0.78 1,08 Juh 3,00 0,70 Sertés 2.30 1,70 Baromfi 10.40 8,50 A 20. század elején a mezőkövesdi állatállomány az országos átlaghoz viszonyítva tovább csökken, sőt a belső struktúrában is kedvezőtlen arányromlások keletkeznek. A marhaállomány a lakosság számához és a földterület nagyságához viszonyítva egyaránt nagyon kevés, 1000 lakosra 124 szarvasmarha jut, országos átlagban pedig 287 db. Országos viszonylatban a marhaállomány számosállatban kifejezve több mint kétszerese a lóállománynak, Mezőkövesden viszont fordított a helyzet. Az állatállomány lakossághoz viszonyított sűrűségét és a négy fő állatfajta közötti megoszlását az alábbi összehasonlító adatok érzékeltetik: 21 14
