Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

Mezőkövesd Magyarország 1895 1911 1895 1911 1000 lakosra jut számosállat (db) 193 145 357 337 Ebből: szarvasmarha (%) 36,0 41,4 51,6 55,3 ló(%) 52,1 50,9 28,8 26,2 juh(%) 2,5 2,5 11,8 12,3 sertés (%) 9,4 5,2 7,8 6,2 A háború után, 1920-ban végrehajtott állatszámlálás adatai szerint elsősorban a juhok száma csökkent tovább, holott a háború alatt a legtöbb vidéken megkétszereződött a számuk. Nincs jelentős változás az igásfogatok számában sem, ami azt is jelenti, hogy a mintegy másfélezer kis- és törpebirtokos közül legalább a felének egyáltalán nem volt igásereje. Az 1935. évi állatállomány megoszlása (%):

22 Mezőkövesd Magyarország Ló 55,8 25,6 Szarvasmarha 30,0 52,1 Sertés 13,9 18,6 Juh 0,3 3,7 Az adatok jól érzékeltetik az országos átlaggal szembeni arányeltolódást. A fent vázolt, egyenként is kedvezőtlen társadalmi-gazdasági folyamatok együttesen a tömeges elszegényedéshez, nincstelenné váláshoz, a lakosság erős differenciálódásához vezettek. 1900-ban Mezőkövesd 12 593 fős agrárnépességének több mint a fele nincstelen, mezőgazdasági cseléd, nagyrészt summás, vándormunkás. Az 5292 mezőgazdasági keresőből közel 3000 munkaviszonyban áll, csak 40%-a önálló birtokos. Közülük 930-nak van 10 kh-nál nagyobb földje, 413 csak ennél kisebb földdel rendelkezik. 1910-re a mezőgazdasági keresőnépességen belül figyelemre méltó változás, átrétegződés következett be. Az önálló kis- és törpebirtokosok összes száma ugyan némileg emelkedett, de míg 1900-ban többségben voltak a 10 holdnál több földdel rendelkező gazdák, addig 1910ben megfordul az arány: a mintegy másfélezerre tehető önálló birtokos közül csak 409-nek a földje haladja meg a 10 holdat, mintegy háromnegyed részük a törpebirtokos kategóriába sorolható.

23 15