Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

hagyományait. A belenevelődés az adott keretek között a szüksé­ges elvárásokat közvetítette a fiataloknak, magatartásukba építve a közösség normarendszerét. E normarendszer betartása biztonság­érzetet adott, ugyanakkor elzárta előttük az egyéni kiteljesedés le­hetőségét, a választás útjait. A társadalomba való belenövés a tár­sadalmi helyzettől is függően fokozatosan történt, a fokozatokat bi­zonyos életkor elérése, új korcsoportba kerülés, olykor bizonyos tapasztalatok illetve ismeretek megszerzését bizonyító feltételek teljesítése jelentette. Ez a fokozatosság, az egyes korcsoportok jo­gai és kötelességei megkönnyítették az egyén eligazodását, megha­tározták teendőit, körvonalazták jövőjét is, vagyis áttekinthetőbbé tették számára a környezetet, a világot. 4 A feltáruló világ a népi műveltség sajátos belső törvényszerű­ségeinek következtében eleve rétegzett, áttekinthetőbb volt. Ezt a keretet adó, szabályozó erejű környezetet így jellemezte ERDEI Ferenc: 5 „A falusi nevelő környezet áttekinthető: egy egész világ, amelyben a gyermek tud tájékozódni, s nemcsak szavakat, hanem összefüggéseket és jelentéseket tanul meg. Mivel lassúbb a falusi élet tempója, mint a rohanó városé, a gyermek mélyebb élménye­ket kap, amelyek egész lelkivilágát megragadják. Ezenkívül pedig a gyermek már nagyon korán munkában vesz részt, feladatot kap, tehát felelősségérzete nő és társadalmi tudata erősödik. Végül pe­dig a természet jelenségei veszik körül, tehát korán megtanulja is­merni őket, s még a legilletlenebb jelenségeket is megtanulja ér­teni." A falusi közösségek életében komoly szerepe volt tehát a belső szervezettség közvetlen formáinak, a korcsoportok szerinti tagoló­dásnak. Egy-egy korcsoport belső életét, jogait és kötelességeit szo­kások és intézmények szervezték és határozták meg. Tagjai nem­csak egyénenként, hanem együttesen is ugyanúgy élik át életük meghatározott eseményeit és szakaszait. A korcsoportokon belül hamar elkülönülnek a nemek is. Mindez azonban nem a nemek merev szétválasztását, hanem kapcsolataik szabályozását jelenti. 6 A kisgyermekkorban a nevelés, a hagyományozódás majdnem teljes mértékben a család keretein belül történt. Ebben az életsza­kaszban a gyermekközösségek még inkább spontán módon, alkal­milag szerveződnek, belső szabályok alig alakulnak ki. Kisgyer­mekkorban a gyermek munkájának komolyabb gazdasági értéke nincs, a cél inkább az, hogy szokja a munkát. Ebben a korban még a játék a fő tevékenység, melynek összetevői a felnőttek környeze­tének utánzása és az alkotó gyermeki fantázia. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom