Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

hagyományait. A belenevelődés az adott keretek között a szükséges elvárásokat közvetítette a fiataloknak, magatartásukba építve a közösség normarendszerét. E normarendszer betartása biztonságérzetet adott, ugyanakkor elzárta előttük az egyéni kiteljesedés lehetőségét, a választás útjait. A társadalomba való belenövés a társadalmi helyzettől is függően fokozatosan történt, a fokozatokat bizonyos életkor elérése, új korcsoportba kerülés, olykor bizonyos tapasztalatok illetve ismeretek megszerzését bizonyító feltételek teljesítése jelentette. Ez a fokozatosság, az egyes korcsoportok jogai és kötelességei megkönnyítették az egyén eligazodását, meghatározták teendőit, körvonalazták jövőjét is, vagyis áttekinthetőbbé tették számára a környezetet, a világot.

4 A feltáruló világ a népi műveltség sajátos belső törvényszerűségeinek következtében eleve rétegzett, áttekinthetőbb volt. Ezt a keretet adó, szabályozó erejű környezetet így jellemezte ERDEI Ferenc:

5 „A falusi nevelő környezet áttekinthető: egy egész világ, amelyben a gyermek tud tájékozódni, s nemcsak szavakat, hanem összefüggéseket és jelentéseket tanul meg. Mivel lassúbb a falusi élet tempója, mint a rohanó városé, a gyermek mélyebb élményeket kap, amelyek egész lelkivilágát megragadják. Ezenkívül pedig a gyermek már nagyon korán munkában vesz részt, feladatot kap, tehát felelősségérzete nő és társadalmi tudata erősödik. Végül pedig a természet jelenségei veszik körül, tehát korán megtanulja ismerni őket, s még a legilletlenebb jelenségeket is megtanulja érteni." A falusi közösségek életében komoly szerepe volt tehát a belső szervezettség közvetlen formáinak, a korcsoportok szerinti tagolódásnak. Egy-egy korcsoport belső életét, jogait és kötelességeit szokások és intézmények szervezték és határozták meg. Tagjai nemcsak egyénenként, hanem együttesen is ugyanúgy élik át életük meghatározott eseményeit és szakaszait. A korcsoportokon belül hamar elkülönülnek a nemek is. Mindez azonban nem a nemek merev szétválasztását, hanem kapcsolataik szabályozását jelenti.

6 A kisgyermekkorban a nevelés, a hagyományozódás majdnem teljes mértékben a család keretein belül történt. Ebben az életszakaszban a gyermekközösségek még inkább spontán módon, alkalmilag szerveződnek, belső szabályok alig alakulnak ki. Kisgyermekkorban a gyermek munkájának komolyabb gazdasági értéke nincs, a cél inkább az, hogy szokja a munkát. Ebben a korban még a játék a fő tevékenység, melynek összetevői a felnőttek környezetének utánzása és az alkotó gyermeki fantázia. 101