Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

Az iskoláskor új fejezet a gyermek életében. Ideje és tevékenysége ekkortól már egyre szervezettebben oszlik meg a család, az iskola és korcsoportja hagyományos keretei között. Tevékenységét a tanulás, a munka és a játék hármasa határozza meg. Ezek aránya a család és a közösség anyagi és társadalmi helyzetének is függvénye. Munkája önállósodik e korban, akár pénzkereső munkát is végezhet már a gyermek. Az iskolahagyott gyermek már komoly munkaerőnek számít a családban, s a munka területén bizonyos önállóságot is élvez már. E korcsoport viselkedését, szórakozását erősen a felnőttek utánzása határozza meg. A nemek a munka mellett a barátkozás, szórakozás területén is élesebben elkülönülnek. A fiatalság életének következő szakasza egyértelműen a házasságra, az önálló családalapításra való felkészülés jegyében zajlik. A munka területén valamennyi munkában helytállást, önálló és kellő minőségű munkavégzést vár el tőlük a közösség. A szórakozás hagyományos alkalmai is az értékek megmutatásának, az ismerkedésnek és a párválasztásnak a fórumaivá válnak, s ez bizonyos fokú olyan szabadságot is megenged a fiatalságnak, melyet sem korábban, sem később már nem néz el a közösség kontrollja. Ezek a hagyományos paraszti kultúrára általánosan jellemző vonások a matyók társadalmában is felismerhetők és érvényesek. A mezőkövesdiek országos arányokat meghaladó szaporodása miatt is a nagycsalád, a sok gyerek a matyók életének természetes része volt. A gyermekek családon belüli helyzetét így nagymértékben az határozta meg, hogy minél kevesebb gondot okozzanak a család munkájában, s minél előbb részt vállaljanak a családi munkamegosztásban. A matyók helyi hagyományai, a zárt közösség elvárásai következtében a nevelés középpontjában a munka és a szigorú vallás-erkölcsi normák elsajátítása állt. A közösség legfőbb értékmérői is erre Vonatkoztak. Értékelték és elismerték az ügyes, szorgalmas, munkabíró, jó dógos fiatalt. A lányok világában sajátosan módosíthatta az értékelést a matyóság külső kifejeződése, a helyi esztétikai elvárásoknak megfelelő megjelenés, a szép öltözet, a divatnak megfelelő díszekkel és hímzésekkel. A föld, a vagyon azonban pótolhatta, kitoldhatta az elvárt értékek, erények hiányát is, hiszen a felemelkedés, a nagyobb társadalmi rang reményét nyújtotta. A matyó gyerekek tehát egy sajátos, erősen rétegzett, ugyanakkor a helyi hagyományokat, normákat, divatokat egységesen betartani és követni igyekvő társadalomba születtek és nőttek bele. Útjukat a felnőtté válásig meghatározta ugyan családjuk gazdasági 102