Goda Gertrúd: Ficzere László (Borsodi Kismonográfiák 26. Miskolc, 1987)

vallanak. A gondolatcsere kényszere, ami áthatja az ember létét, tulajdonképpen a sorozat végigkísérő gondolata. A tevékenykedés közben meg-megállók beszélgetve pihennek meg, üdítik fel magukat. A tenyérnyi rajzok állandóságát magán viselve hatnak. A természet és ember közvetlen kapcsolatát sugallva bensőséges minden megnyilatkozás: a férfiak büszkén vetik meg lábaikat sajátjuknak tudott földjükön. A kollektivizálás előtti évek elevenednek meg a lapokról. A gazda tenyeréből etetgeti kedves lovát, tekintetével vigyázza tehenét. Az állatukra büszke asszonyok, a süldőiket árulják. A viharkabátos, kucsmás, csizmanadrágos férfiak és az elnehezült kendős nők körül ott a falusi élet velejárójaként egy-egy kutya vagy háziállat. Az egymásrautaltság és segítőkészség érződik az együtt végzett munkából, — ami különösen szépen jelentkezik a Vetés férfialakjain. A feladatukat egyedül végzők nehézkes bajlódása árad a Malom-bó\. Ficzere anélkül, hogy megszépítené és idealizálná a paraszti munkát, mindig a városi ember nosztalgiájával figyeli a természet közelében élőket. Monumentális hatást ért el az egyensúlyra törekvő apró kompozícióival. A legsikerültebbeket kész műnek tekintve, datálva aláírta. A sorozat lapjai közül többet áttett sokszorosító grafikára, s mint ezután valamennyi kompozícióját több méretben és technikában feldolgozta. A ciklus ismert lapjai között már találni olyanokat is, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság kezdetére utalnak (Kombájnos). Egy későbbi sorozatától eltekintve (Évszakok) csak olyan agrár témát örökít meg, ami a haladó szellemű kollektivizálás művészeti megnyilatkozása, bizonyítva alkotója elszánt politikus szándékát és azt, hogy esztétikát az etika szolgálatába állítja. Műveiben azonnal reagál a társadalmi mozgásokra. Szánt az eke. Traktoros, Ekejavítás, Sörivók szerkesztői vonalakkal megjelenített feszített kompoziciójú képek (25.sz. kép). Mindent szigorúan megítélő Ficzere a jelenségek lényegére koncentrálva erőteljes kontúrokkal dolgozott ekkor, vonalai határozottak, s az általuk felosztott sík kicsi színes négyszögeiből szerkeszti képeit. Az életről alkotott véleménye tükröződik már a képek egészének gondos kiegyensúlyozottságában, statikájában. Tiszta geometriája talán az egyenes jellemének megnyilvánulása és darabos őszinteségével, emberi tisztességével is összhangban állt. Ecsetje alatt a látvány nem a dekorativitás felé redukálódik, hanem a forma lényegét hangsúlyozva a néző figyelmét orientálja arra, amit érdemes megfigyelni: Az eke csillogó lapjai közé mozduló ember gondosan figyelő tartását, vagy a társát, aki kihajlik traktoráról fürkészve, miben tud segítségére lenni. A mozzanat éppúgy tipikus, mint ahogy azidőben a többi cselekvő munkásé. A színt is aláveti a kifejezésnek és az általában szükséges velejárója lesz az a képeknek, bár az oeuvre legkoloristább képe ebben a művészi etapban születtek. A kontúrok zavartalanul bomlanak színné, mint a Szánt az eke című kisméretű, kartonra festett, tojástempera képén. Rajzosán, egy színnel festett képei közül a Sörivók és a Traktoros hangu28