Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

vezetőket és katalógusokat. Ezek közül tudományos forrásértéke van a Borsodi Kiállítási Vezetők c. sorozatnak. A Herman Ottó Múzeum kiadásában évenként mintegy 45-55 nyomdai ív terjedelemben jelennek meg tudományos kiadványok és kb. 5-7 ív terjedelemben kiállítási katalógusok. A múzeum belső munkatársainak 1973-1982 közötti tíz évben a következő publikációi jelentek meg, nagyobbrészt saját kiadásunkban: Év Régé' TörtéKépzőNépTerm. IparEgyéb Összeszet nelem műv. rajz tud. mű v. sen 1973 2 3 _ _ _ _ _ 5 1974 1 11 6 18 1975 2 11 18 10 41 1976 1 8 1 9 • - • 19 1977 2 19 2 19 42 1978 7 18 2 24 2 4 57 1979 8 27 2 26 7 70 1980 2 21 5 21 2 3 1 55 1981 3 20 8 29 4 1 1 66 1982 12 10 3 27 7 6 8 73 A múzeum munkatársai nemcsak saját kiadványainkban működnek közre, részt vesznek szinte mind a helyi tudományos irodalmi, művelődéstörténeti kiadvány, folyóirat (így pl.: Borsodi Szemle, Napjaink, Borsodi Művelődés, Borsodi Történeti Évkönyv) szerkesztésében, illetőleg azoknak állandó munkatársai. 6. Különböző szakmájú tudományos munkatársaink részt vesznek nemcsak régiónk kutatásában, sokszor részesei országos tervfeladatoknak is. Az 1970-es évek elejétől Sályban és Abaújváron folyik régészeti feltárás a Nemzetségfői székhelyek, ispánsági központok c. országos tervfeladat keretében. A területet előzőleg légifényképezéssel, geoelektromos és magnetométeres vizsgálattal kutattuk végig. A két utóbbi vizsgálatot megbízásunkra a miskolci Műszaki Egyetem Geofizikai Intézete végezte Csókás János professzor irányításával. A sályi ásatás vezetésébe 1982-től -a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Régészeti Intézetének három munkatársa is bekapcsolódott. A régész muzeológusok részt vesznek a Kelta Corpus és a Honfoglaláskori leletek Corpusa munkálataiban. Nováki Gyula és Sándorfi György közreműködésével évek óta folytatják 139