Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
az egyedül üdvözítő jelszót. Vasárnap nagy pártgyűlést tartott a csizmadiaszínben, a hol a három főkortes tartotta buzdító sprechekkel a lelkes párthíveket. Ma érkeznek meg a fővárosi segédcsapatok, magának a fővezérnek, Eötvös Károlynak parancsnoksága alatt, hogy ékesszólással támogassák a Herman Ottó ügyét, ki ugyancsak ma délután tartja a programbeszédjét a csizmadiaszín udvarán. Lesz diadalkapu, virágbokrétás leánydeputáció, bandérium, cigányzene, díszvacsora... mi azon tűnődünk, micsoda fogadtatásban részesülne Kossuth Lajos - ha egyszer eszébe jutna hazajönni..." 10 A korabali miskolci sajtó pontosan leírta az eseményeket. Herman Ottó és kísérete június 1-i bevonulásáról a másnapi lapok már részletesen hírt adtak: A menet 40 kocsiból állt, azt 27 zászlóvivő lovas banderista kísérte. A nagyszámú helyi nézősereg között sok volt a tanuló ifjúság. A menetet Lukács Béla rendőrkapitány nyitotta meg, az első kocsiban Herman Ottó ült a Függetlenségi Párt helyi elnökével Kovács Lajossal. A második kocsiban a tudós képviselőjelölt neje Bársony János alelnök társaságában, a harmadikban Eötvös Károly, Károlyi Gábor, Madarász József, Horváth Ádám és Sturman György képviselők ültek. 11 „Á diadalkapu előtt fehérbe öltözött hajadonok nyújtottak virágbokrétát Herman Ottónak és nejének, ki eljött, hogy megossza férjével a harcz küzdelmeit, fáradalmait." 12 A miskolci mandátumot és Herman Ottó képviselőségét fontosnak tartották, elkísérte őt a párt országos vezérkara. A menet a Korona-szálló elé hajtatott, itt szálltak meg. Később Herman Ottó hintón látogatást akart tenni. A lovak a Kossuth utca „torkolatán" elbuktak és egymásra estek, ezt rossz ómennek tekintették. A Függetlenségi Párt jelöltjével mindvégig következetesen ellenségesen viselkdő Borsodmegyei Lapokban „Sok hűhó... semmiért" c. cikkben, többek között a következőket olvashatjuk: „Bevonult Herman Ottó s bevonult kíséretében az Eötvös-párt egész gárdája. ...ez a külföldön és külföldnek élő nagy tudós, ki csak akkor látja jónak közénk vitorlázni, ha egy mandátum üresedik... többet foglakozott a tenger partján a hering halászattal, mint a kisiparosok megélhetésével, anyagi helyzetük javulását előmozdító iparos érdekekkel." Ez után egy egész cikkben, több hasábon át foglalkoznak azzal, hogy a független államiság teljesen haszontalan Magyarország részére. 13 A miskolci képviselőválasztás eseményeit folyamatosan figyelemmel kíséri mindegyik helyi újság, hírt adnak róla a fővárosi lapok is. 14 A választás napján, 1893. június 6-án, a folyamatosan ellenséges Borsodmegyei Lapok cikkírója a következőképpen summázza Herman Ottó programbeszédét: „Régen hallottunk annyi ki nem forrott s éretlen 22