Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)
KELEMÉR ÉS GÖMÖRSZŐLŐS 750 ÉVES - Előadás 1982 októberében ILA Bálint, Gömör megye történetének monográfusa Kelemérről a következőket írja: „A Sajó mellékére még a X. század közepén érkezett Hanva-nemzetség és a más törökökkel kevert magyar honfoglaló elemek megjelentek a keleméri völgyben, terjeszkedésük során, a XI. század elején szállották meg Kelemér és Poszoba területét. 1232-ben és 1251-ben, amikor először tűnik fel oklevelekben, már a Gutkeled nemzetségé." Álljunk meg egy pillanatra az említett évszámnál, írásos emlék, oklevél először 1232-ben, tehát 750 évvel ezelőtt említi Kelemért és a szomszédos Poszobát, a későbbi, illetőleg a mai Gömörszőlőst. Most ezt az évfordulót ünnepeljük, a legalább 750 éves két községet köszöntjük. Térjünk azonban vissza még az említett forráshoz, az így folytatódik: „Közben tehát királyi területté vált és mint királyi adomány került a nemzetség kezére... A Gutkeledek, valószínűleg mindjárt a tatárjárás után várat építettek benne." ILA Bálint a község nevét személynévi eredetre vezeti vissza. Ezt megerősíti KISS Lajosnak a földrajzi nevek eredetével foglalkozó szótára is. 1427-ben 40 portát számoltak itt össze. A község története a középkorban egyenletes, nyugodt, az újkorban azonban annál hányatottabb. 1773-ban 20 családját jegyzi fel az úrbéri tabella. Lakóinak száma lecsökkent. Középkori magyar lakossága két alkalommal is kicserélődött, de ugyancsak magyar elemekkel töltődött fel. Temploma középkori eredetű. Lakossága a 16. században felvette a református hitet. Iskolája 1766-tól működik. 1771-ben református tanítója 20 gyermeket tanít latin és magyar nyelven az elemi ismeretekre és nyelvtanra. Mint már említettem, lakói magyarok, ezt az itt élők nevei is igazolják. A 16. században - többek között - a következő nevű embereket írták össze Keleméren: Bartha, Czakó, Császár, Varga, Kis, Faros, Nagy, Fehér, Kovács, Pető, Balogh, Demeter, Orbán stb. Gömórszőlősről, pontosabban a középkori PoszobáxóX ILA Bálintnál a következőket olvashatjuk: „A keleméri völgyfőn keletkezett. 1232167