Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

ben és 1251-ben 'terra'-ként még együtt emlegetik Kelemérrel, mivel mindkettő a Gutkeled nemzetség birtoka volt... Neve ugyan szláv, de a névadás módja magyar. Ebből, továbbá tősgyökeres magyar jobbágyneveiből az következtethető, hogy jelentékenyebb idegen nemzetiségű lakossága a középkorban nem volt, vagyis a helység szláv neve már akkor is magyar népességet takart." Földbirtokosai a 15. század folyamán a következők voltak: Doby György, Serényi Mihály, Horváth András, Réthy János, Györgydeák Jánosné. A jobbágyok között pedig ugyanekkor, tehát a 15. században a következőket találjuk: Doby, Feyér, Kis, Varga, Székely stb. Gömör megye, mint egykor mondták „Gömör ország" a Bükk hegység és a Gömör-Szepesi Érchegység között elterülő hatalmas, dimbesdombos medence. A magyarság már a kora Árpád-korban megszállta sík területét és a folyóvölgyeket. A 13. század végére sűrű hálózatú, aprófalvas területté alakították. A 14-15. században az északi és a nyugati részen megnövekedett a szlovák lakosság. Később a bányavárosba, Rozsnyóra, Dobsinára, Jolsvára és Csetnekre német szakmunkások települtek be. Kárpátukrán telepesek a 16. században jutottak el Gömör megyébe. A 15. században, pontosabban annak második felében a huszita háborúk zavarták meg a népesség nyugalmát. A 16. század második felében a déli részek török hódoltság alá jutottak. Ez a lakosság számának csökkenését, megritkulását, sőt egyes települések eltűnését eredményezte. Gömör megye sokat szenvedett a Thököly- és a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt is. A szlovákok és a magyar nyelvhatár a 18. század közepétől állandósult. FÉNYES Elek Pesten 1837-ben megjelent munkájában a két községre a következőket találhatjuk: Kelemér magyar falu Putnoktól északra egy mérföldnyire. Lakosai között 82 a katolikus vallású és 508 a református. Megemlíti református templomát. „Földe nem igen termékeny; bora jó, erdeje nagy és szép." Poszobát ugyancsak magyar falunak említi, ahol 8 katolikus és 271 református él. A múlt század elején, pontosabban első harmadában tisztabúzát Putnok és Rimaszombat térségében, illetőleg a Sajó völgyében termesztettek. A hegyvidéken rozsot, a Királyhegy körül, valamint a rozsnyai völgyben egészen Dobsináig a fő termény a zab és a pohánka. A burgonya még csak terjedő-félen van, káposztát akkor is a Sajó-völgyben termesztettek többet. A spárga az osgyáni völgyben vadon terem. Délen kendert, északon lent vetnek jobbára. A jolsvai völgyben 1796-ban pomológiai, tehát gyümölcstermesztési társaság működött, külföldről ho168