Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

A NÉPRAJZI ÉRDEKLŐDÉS KIBONTAKOZÁSA ÉS AZ INTERETNIKUS KUTATÁSOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A magyar néprajzi kutatás első szakaszában - szinte csak HERMAN Ottó és JANKÓ János kivételével - a népi kultúra jelenségeit csupán csak regisztrálta, leírta (etnográfia). GYÖRFFY István munkásságától a jelenségek egymásutánisága, fejlődése, majd egyre inkább a modern történetiség, a társadalmi-gazdasági mozgatórugók keresése lépett előtérbe (történeti iskola). Nem sokkal később - főként a bécsi kultúrtörténeti iskola, s részben a kutatók geográfiai iskolázottsága hatására- kezdték felismerni azt a tényt, hogy az egymás mellett élő népek kulturális életének jelenségei között hasonlóságok, esetleg egyezések találhatók. Ezek vizsgálata során jutottak el az átadás és átvétel, a hatás felismeréséig, új, korszerű szakkifejezéssel élve az ún. interetnikus kutatásokhoz. Az interetnikus szakkifejezés meglehetősen új szaktudományunkban. Még a Magyar Néprajzi Lexikonban is hiába keressük, igaz, nincsen etnikum sem, csak etnosz. A határfogalmak közül viszont megtalálható az etnikus specifikum, az etnocentrizmus, átadás, átvétel és akkulturáció. Az eddigiekben is csupán NIEDERMÜLLER Péternek az 1977-ben megjelent tanulmányának címében találtam rá az interetnikus kifejezésre.

1 Jelen tanácskozásunknak az a célja, hogy az Északkelet-Magyarországon élő magyarság, valamint az itt és a szomszédos kárpáti tájakon élő népek, elsősorban a kárpátukránok, lengyelek, szlovákok és németek népi kultúrájának sokoldalú kapcsolatait, egymásra hatásait, tehát interetnikus vonatkozásait keresse. Az előadások szövegét azért jelentettük meg, hogy a tanácskozás napjaiban elsősorban a tudományos vitának, a tézisek és tételek tisztázásának adjunk helyet. A Kárpát-medence és a kárpáti táj sok népnek, még több népcsoportnak ad helyet, hasonlóképpen mint Európa legtöbb nagytája. Áz egymásra hatások, a kulturális átadások és átvételek, az ún. interetnikus kapcsolatok pedig csak gazdagíthatják minden nép kultúráját. Már csak azért is, mert az átvett kulturális javakat, gazdasági eljárásokat vágy szokásokat minden nép átszűri saját 121