Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

történeti, nemzeti kultúrájának sokoldalú szűrőjén, azt birtokba veszi, saját kultúrájába olvasztja. írásom elé kettős célt tűztem, egyrészt felvázolom Északkelet-Magyarország néprajzi kutatásának kibontakozását és főbb tendenciáit, illetőleg e tájon folyt interetnikus kutatás főbb irányaira és jellemzőire igyekszem rámutatni. I. A néprajzi érdeklődés az északkelet-magyarországi nagytáj iránt is több mint kétszáz évre tekint vissza. Említsük meg itt a csúcsokat. Az Ethnographia első kötetében ad hírt SZENDREI János arról, hogy 250 oldalas kézirat birtokába jutott, amely 215 verset és közötte sok népdalt tartalmazott. A kéziratos könyvet 1728 és 1840 között írták. Sajnálatos, hogy ezt a gyűjteményt csak ebből a híradásból ismerjük.

2 1823-24-ből származik az ún. Miskolci Melodiárium c. népdalgyűjtemény is.' A zempléni talucskaboi, Szephalomból irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítást. Ugyanezen megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen kezdte Kossuth Lajos politikai tevékenységét. A magyar irodalmi nyelv kialakulása, ezen a nyelvi talajon felnőtt költők és írók, a magyar független nyelv, kultúra és politika felé törő politikai korszak, a reformkor nyitotta meg a kaput a néphagyományok és a népélet kutatása felé. Az Életképek 1844. évi kötetében jelent meg SZEREDY „Borsodi népszokások" c. írása, amelyben felhívást is közöl a néphagyományok gyűjtésére. Többek között - a következő szokásokat tárgyalja: Lakodalmi szokások, Gergelyjárás, kakasnyakvágás, gúnárnyak-szakítás és céhládahordás Miskolcon.

4 Tompa Mihály 1846-ban levéllel fordul lelkésztársaihoz; ebben a következőket kéri: „Legyen szíves kedves bátyám azon játékokat leírni nekem, melyeket a lányok vasárnap a pusztán vagy páston énekelni szoktak; mind, minden csekélységet; szólítson meg egy lányt, s mindent elmond és megmagyaráz a szobában is."

5 Sok, tájunkra vonatkozó beküldött adatot közöl ERDÉLYI János is Népdalok és mondák c. munkája három kötetében," valamint IPOLYI Arnold Magyar mythologiájában is.

7 A múlt századi folyóiratokban, pl. az Életképekben, a Napkeletben, a Regélőben és a Vasárnapi Újságban, a helyi napi- és hetilapokban, és másutt igen sok néprajzi vonatkozású északkelet-magyarországi cikk és leírás látott napvilágot. A Tudományos Gyűjtemény 1819. évi VI. kötetében jelent meg SZEDER Fábiánnak A'palóczok c. értekezése.* Ezt követte ugyanezen témáról, ugyanazon kiadvány 1821. és 1835. évi kötetében két másik munkája.

1

' Ezek az első tudatosnak nevezhető néprajzi leírások Nógrád, 122