Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

15. A GYÁR A SZÁZADFORDULÓN WITTICH G. BÉRLÖSÉGE 1899-től Wittich Gusztáv bérli a telkibányai kőedénygyárat. Wittich Gusztáv a szomszédos Hollóházán született 1875. január 22-én, ahol apja Wittich Lajos előbb postamester, majd az itteni kőedénygyár könyvelője volt. Wittich Gusztáv is — ahogyan apja — könyvelő totum factum-ként kezdte pályafutását a hollóházi kőedénygyárban s csak miután megismerte a kőedénygyártás fortélyait, vette át a telkibányai gyárat Fiedler után, akit ebben az évben bekövetkezett halála akadályozott meg a bérlet további élvezetében. Wittich Gusztáv kereskedelmi akadémiát végzett (Debrecenben), így érthető, ha a kereskedelmi ügyvitel nem volt számára idegen. Már 1897-ben Hangya szövetkezeti boltot alapított Hollóházán. Telkibányán azonban eddig nem tapasztalt problémák elé került.

128 A századforduló táján a kőedényipar válsága egyre jobban kibontakozik. E válságot az önálló vámterület hiánya következtében az országba rendkívül nagy mennyiségben beáramló osztrák és cseh kőedény okozza. Az osztrák konkurencia (különösen a Wilhelmsburgi gyár) olcsóbb, de silányabb árukkal árasztja el az országot. Az edényeken ugyanazon mintákat alkalmazza, mint a magyar gyárak. Az osztrákok féktelen versenye az edények árait igen nagy mértékben leszorította. Egy paraszttányér, melynek ára hajdan 20 fillér volt — a konkurrencia miatt 9 fillér lett. Az osztrák konkurrencia — amelyet a kormány és különösen az államvasutak igazgatósága minden lehető módon pártfogol (ez utóbbi szállítási kedvezményekkel) — nemzeti színű és magyar feliratú kőedények gyártására, tehet jóformán tisztán a magyar piac számára van berendezkedve — sehol sem érezheti annyira káros hatását, mint ennél az iparágnál.

129 Bár Wittich Gusztávnak már Hollóházán is tapasztalnia kellett, hogy készítményeik nem versenyezhetnek árban és minőségben a külföld hasonló áruival, mégis megpróbálkozott a telkibányai kőedénygyár bérbe vevésével. Ugy vélte, hogy a gyár modernizálásával, a termelés olcsóbbá tételével sikerül a konkurrencia elől kitérnie. E meggondolásból kiindulva fogott hozzá 1902ben a telkibányai kőedénygyár átépítéséhez, teljes belső rekonstrukciójához. A bajokon azonban így sem tudott úrrá lenni, ezért 1902-ben egyesült a kedvezőbb körülmények között lévő hollóházi gyárral. A telkibányai gyár igazgatója továbbra is Wittich Gusztáv maradt, mint ez kitűnik a Magyar Uyeg Agyagújság 1904. szeptember 15-i számából, melyben közlik Wittich reflexióját a szerkesztőség szeptember 1-i számában megjelent bírálatára, ahol szóvá tették a kőedény gyárosok távolmaradását a kongresszusról. 65