Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

menyei nem képviselnek olyan színvonalat a magyar kőedénygyárak közt, hogy a szerző ezt éppen a telkibányaival szemben hangsúlyozza. A Telkibányáról Miskolcra, majd Apátfalvára költöző Hüttner József a XIX. századi kőedénygyártásunk egyik legérdekesebb, leghányatottabb sorsú alakja. Ezért megpróbáljuk sorsát haláláig követni. Sokáig úgy tudtuk, hogy Apátfalváról Pécsre költözött, s itt, mintegy hátat fordítván a porcelán- és kőedénygyártásnak, papírgyárat szervezett. Miután e papírgyárat még 1845-46-ban is mint szerveződőt emlegetik, hihető volt, hogy kudarccal végződő apátfalvi időszaka után ment le Pécsre. A második, 1843-as iparegyleti kiállítás tárgyjegyzékének 14. lapján azonban szerepel egy Hüttner nevű pécsi „papírgyár tulajdonos", aki kétségtelenül azonos azzal a Hüttnerrel, akit 1845/46-ban újságjaink emlegetnek. Hüttner József 1842-ben — bizonyára tavasszal — még Miskolcon van, csak nyáron, vagy ősszel, a porcelángyár leállása után megy át Apátfalvára. Ez az adat Vahotéval is megegyezik, aki 1852-ben „mintegy 10 évvel" korábbra teszi Hüttner apátfalvai bérleményének kezdetét,

59 akinek az 1845-46-ban emlegetett Hüttnerrel való kapcsolata aligha vitás. Ebből az adatból viszont kitűnik az is, hogy a pécsi Hüttner-féle papírgyár már 1843-ban javában üzemelt. Dymódon lehetetlenség a kőedénygyáros Hüttnert az események már ismert folyamatosságába illesztenünk. Kizártnak látszik, hogy 1840 második felében Apátfalvára költöző Hüttner előbb megszervezi, beindítja a kőedénygyártást, majd anyagi lehetőségei kimerülnek, csődbe jut, bíróságilag kiutasítják a bérleményből, végül Apátfalváról Pécsre költözik és felépíti a papírgyárat. E sok fáradságot és nem kevés anyagikat igénylő feladat-sort a rendelkezésre álló egy esztendő alatt egyszerűen lehetetlenség lett volna elvégezni. Már ez is kizárja, hogy a pécsi papírgyáros Hüttnert a Telkibányáról Miskolcra, majd Apátfalvára költöző Hüttner Józseffel - Hüttner Mátyás fiával — tekintsük azonosnak. Szerencsére olyan adatokkal is rendelkezünk, melyek kizárják a két személy azonos voltát. A kőedénygyárost Hüttner Józsefnek hívják, a pécsi papírgyárost pedig az 1843-as tárgymutató szerint Hüttner J. Keresztélynek említik. A tárgymutató német szövegéből végül kiderül, hogy a pécsi papírgyáros nem Hüttner József, hanem Hüttner János Keresztély volt, következésképpen két egymástól független személlyel állunk szemben. Ezt életrajzi adatok is megerősítik. A pécsi Hüttnerre vonatkozólag már 1840 elején olvashatunk a pozsonyi Hírnökben. Az április 9-i szám egyik közlése szerint „E napokban került ki távol Hollandiából és városunkba jött s keblében letelepült Hüttner úr nagy költséggel készített papírgyárából az első papíros, melly minden tekintetben megfelel reményünknek." Tehát, míg Hüttner József Bretzenheim költségein Morvában tanult, a pécsi papírgyáros Hollandiából került Baranyába. 31