Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

8. HÜTTNER ÉS MAURER TERVEI Mihalik Sándor szerint Hüttner József és anyja a porcelán titkát vitték át Telkibányáról Miskolcra.

60 Erre ugyan semmi írásos támpontunk nincs, viszont az első miskolci porcelánokon 838-as benyomott évszám látható s ez Mihalik feltevését látszik igazolni. Molnár László szerint ugyan „Hüttner József ismerte a porcelángyártás titkait", de — mint úja —, már ő előtte is volt a gyárnak olyan munkása, aki a porcelán készítéséhez értett.

61 A félreértések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a jegyzőkönyv szerint Hüttner és anyja nem a porcelán, hanem a „fabrika" titkát árulta el „más idegeneknek". Miskolcon 1838-ban készült először porcelán, s így arra is gondolhatnánk, hogy a „fabrika titka" alatt a porcelángyártás ismerete értendő. Az Iparművészeti Múzeum egyik darabja azonban más irányba terelte vizsgálódásunkat. A szóbanforgó darab egy préskorongon készült miskolci kőedénytál, mely nemcsak díszítésre, hanem méretre is hasonló a telkibányaiakhoz. Széle hullámos peremén ugyanolyan domborított akantuszleveleket, öblében pedig nyolcágú rozettát találunk, mint a telkibányai edényeken. Míg azonban a telkibányaiak anyaga porcelán, mintáinak kontúrjait zölddel színezték, a miskolci tál alapanyaga kőedény, melynek felszínét átlátszó mázzal borították. E tál-típussal gyakran találkozunk Telkibányán. A szóbanforgó tál az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiben 1837-ben bukkant fel először,

62 és 1842ben szerepel utoljára.

63 E telkibányaiakkal teljesen egyező kőedénytál alján

64 „MISKOLCZ 838" jegy olvasható. E felett benyomott római kilences, az évszám alatt jobbra pedig egy nagy H-betű látható. Míg a nagy H-betűt a jegytől függetlenül nyomták a masszába, a római szám a „MISKOLCZ 838 "-jegy tartozéka. Kétségtelen, hogy a H-betűben Hüttner vezetéknevének kezdőbetűjére, a római számból pedig a készítés hónapjára (szeptember) ismerhetünk. Dymódon Hüttner Miskolcon készült, szignált munkájával állunk szemben. Egy másik telkibányai tál-típust is találhatunk a miskolci kőedények között. Ennek pereme is hullámos és öblében plasztikus szőlőfejek, levelek találhatók. A miskolci tál jegyében „Butykay Miskoltzon "-bélyeg van, míg az egyik telkibányai tálon ugyancsak megtalálható

65 a nagy H-betű, mint az akantusz-leveles, öblében plasztikus rozetta-díszes, 838-as évszámú miskolci tálon. Bár a másik plasztikus szőlőmintás telkibányai tál 853-ban készült

66 - másfél évtizeddel később — az előbbi tál alján is található H-betű itt ugyancsak Hüttner nevét jelzi. 1842-ben a csőd miatt a miskolci kőedénygyár átmenetileg beszünteti működését, munkásai szétszélednek. Hüttner „ezelőtt mintegy 10 évvel . . . tanulá Morva és Csehországban a porcelán- és kőedénygyártást, Apátfalván az egri papnöveldéi intézettől, mint tulajdonostól, a kőedénygyártási jogot kibérelte, s kőedényt és vedgewoodot kezde gyártani..." Hüttner azonban „csekély anyagi erővel bírván" csak néhány évig tudta kézben tartani a bérleményt, s 32