Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

Az igazgatósági ülés azonban nem járult hozzá, hogy a gyári költségeket a gazdasági kasszából fedezzék, hanem úgy döntött, hogy a lerakatokban levő edényekből fedezzék „a Fabrika költségeit". A kassai, eperjesi lerakatokat vizsgálják felül, „az eladott edények árát" inkasszálják, valamint „terjessze elő a Számtartó a körülmények figyelembevételével javallatot, miképpen lehessen a költségeket kevesíteni" . . . „különösen terjessze elő, mit vél okainak lenni, hogy az edények, bár ezeknek ára már lejjebb szállíttatott, olly csekély menynyiségbe kelnek, mint az eladási könyv bizonyítja."

5 3 Az uradalom még a drasztikus intézkedések megtételétől sem riadt vissza, ezért nem csodálkozhatunk azon sem, hogy az 1840-es „Fabricai Státus personálisban" Szilvássy Tóbiással már nem találkozunk. Helyette Steiger Antal tölti be a számtartói munkakört, de mivel a kinn lévő pénzek inkasszálása bonyolult pénzügyi, jogi feladat, még Sknór József erdész, sőt az uradalmi ügyvéd is közreműködik e feladatok ellátásában.

54 Egyébként Szilvássy Tóbiás még egy esztendőt sem töltött a telkibányai porcelángyárnál. 1837-ben még Ducsay János a preceptor, s csak az 1838-as Fabricai Státus personalisban találkozunk vele elsőízben. Nem tudjuk, hogy távozása Hüttner Józsefnek, anyjának, özv. Hüttner Mátyásnénak, valamint vejének, Hayzl Antalnak pánikszerű szökésével áll-e kapcsolatban? Az viszont tény, hogy Hüttner Mátyásné Wagner Terézia a testvére volt Dutsay János feleségének, Wagner Annának. A Hüttnerek és Hayzl Miskolcon, a Butykai-féle kőedénygyárban helyezkedtek el átmenetileg, de ennek bukása után pedig átkerültek Apátfalvára.

5 5 A gyár átmenetileg stagnál, de működése egy pillanatra sem szünetel. Ezt az is bizonyítja, hogy fennmaradt készítményei között található az 1839-40—4l-es évekkel jelzett edény is. Ez azért is dicséretes, mert az 1840-es években nemcsak a kassai kőedény gyár szüntette be tevékenységét, hanem átmenetileg szünetel a hollóházi, sőt a miskolci is. Talán éppen ezt az átmenetileg mutatkozó konjunktúrát élvezve sikerül túljutnia fennállásának kétségtelenül egyik legkritikusabb időszakán. A lerakatoknál, tehát az árusításban mutatkozó kisebb-nagyobb zökkenők, fennakadások mellett a gyár tevékenységének, működésének prosperitásában is több mindennel próbálkoztak. Igyekeztek mindenekelőtt megoldani a vezetőkrízist, mely Hüttner József és anyja 1838 őszén bekövetkezett váratlan távozásával állt elő. A gyár személyzeti jegyzéke szerint a „felügyelő" a gyár első embere,

56 legalábbis őt említik elsőként. 1839-ben az „Árendás", 1841-ben pedig a felügyelő, bizonyos Wagner Julius nevezetű a gyár első embere.

5 7 Ezek azonban csak átmenetei megoldások, a gyár csak Mayer János közreműködésével kerül ki fokozatosan a mélypontról. A Pesti Divatlap egyik tudósítása szerint

5 8 hg. Bretzenheim telkibányai porczellángyára ... a külfölddel bátran versenyre léphet, akár a csínt, akár a tartósságot tekintjük. A rozsnyóit kevésbbé merem dicsérni —jegyzi meg kicsit tartózkodóan a szerző. — Ez azért meglepő, mert a rozsnyói gyár készít30