Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában (Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc, 1986)

építkezéseknél is meghatározó jelentőségű volt, a zsérci palakőbányával együtt.

116 A recens gyűjtések — a fentebb említettek mellett — hangsúlyozzák a kisgyőri bányák jelentőségét, ahonnan az építőkövet és főleg a palakövet az Alföldre is elhordták az építkezésekhez, s utalnak a felsőtárkányi palabánya szerepére is.

117 Borsodgeszt jó minőségű, piros építőkövét főleg a harsányiak és vattaiak fuvarozták el építkezéseikhez. Sok követ vittek építkezéshez NoszHcr/ról, ahol jelenleg is működik a tufabánya, melynek anyagából fűrészelt tufatömböket állítanak elő. De felhasználták a noszvaji követ a szomolyai kőfaragók is. Sok követ elfuvaroztak a falujukból a tibolddaróci fuvarosok, akik főleg Keresztesre, Nagymihályba, Püspökibe szállították az építőanyagot. Csaknem valamennyi bükkalji településnek van kőbányája, többségük azonban csak falun belül adott nyersanyagot az építkezéshez, illetve egyszerűbb tárgyak (vályúk, kézimalmok) készítéséhez. Az Alföld felé való szállítások szempontjából a bogácsi és szomolyai kőbányák bírtak a legnagyobb jelentőséggel. Jól példázzák a kővel kapcsolatos árucsere fő mozzanatait a szomolyai adatok. A falu életében - a gyümölccsel kapcsolatos kereskedelem mellett — meghatározó jelentőséggel bírtak a kőmunkák. 116. Vö.: Lénán A., 1982-83.181. 111.Bak J., 1932. 6-7.;Bodgál

F., 1959.79.