Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

vasúti hálózat alkalmasnak látszott arra, hogy a posta szállítását a kiépült irányokban a korszerűtlen delizsánsz helyett a vasúti szállításra építse fel. Amint valamelyik postahelyen a vasút megkezdte működését, a szállítást rögtön vasútra helyezték. A postakocsik a mellékvonalakra szorultak. A postaanyag szállítása országunk területén már az új módszerrel mozgóposta útján történt. Az egyes postahelyeken már csoportosított levélkötegeket a mozgóposta bizonyos irányítási rendszer szerint menet közben feldolgozta, címállomáson leadta, vagy csatlakozó állomásra juttatta. Magyarországon a mozgópostai szolgálatot - osztrák irányítás mellett - 1863. március 1-én indították be BécsPest között, teendőit osztrák postások látták el. A kiegyezés után a magyar kormány átvette a mozgóposták működtetését. Észak-Magyarországon az első vasútvonalat az osztrák érdekeltségű Tiszai Vaspálya Társulat építtette Budapest—Szolnok—Debrecen viszonylatban, melyet aztán Nyíregyháza—Miskolc bekapcsolásával meghosszabbítottak. A vasútvonal megnyitásával kapcsolatosan a Társulat és Miskolc város között nagy vita volt az „indóház" elhelyezése körül. A tanács a vasút fejállomását a városhoz közel, míg a Társulat Zsolcához közel, a városon kívül kívánta elhelyezni. A Társulat érdeke győzött, az állomás a mostani helyén, a várostól több mint 2 km-re létesült. A forgalom ünnepélyes megnyitására 1859. május 24-én került sor, a feszült helyzetre való tekintettel minden különösebb ünnepség nélkül.

100 Miskolc város lakosságát nem elégítette ki ezen összeköttetés gyorsasága, csak 3 órával volt rövidebb az utazás, mint a 182 kilométert megtevő postakocsival, azonos viteldíj mellett. A helyi sajtó a Pest—Miskolc közti közvetlen vasúti összeköttetés létesítésének indokoltságát állandó napirenden tartotta. A Tiszai Vaspálya vonalát Miskolcról Felsőzsolca—Kassa irányába 80 km hosszúságban 1860. augusztus 14-én megnyitották. Ezen a vonalrészen erősebb volt a forgalom mint a pest—miskolci szárnyon.

101 A Tiszai Vaspálya indóháza, mely 58 kh. területen létesült, felvételi épületből, áruraktárakból, fűtőházakból és raktárakból állt. Ehhez csatlakozott a rakodó lejt és a baromállás. Az állomásra három vágány futott be, melyek fölé hosszú facsarnok épült. Napi forgalma kezdetben 2 személy és 6 tehervonatpár volt. A pályaudvar megközelítése nehézséget okozott a miskolciaknak. Az állomáshoz vezető út irgalmatlanul rossz volt, megjavításáról a város nem gondoskodott.

102 100. Kilián I. 1968.287. 101. Miklósi. 1937.154. 102. Komáromi J. 1964.64. 73