Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

és addig is, míg ez megtörténik, lehetővé fog tétetni az, hogy a Pestre utazók mindjárt e kis állomáson fognak felvétethetni. (Vagyis: a Gömöri pályaudvarról lehet majd Pest felé is indulni.) Az üzletigazgató azonban ígéretét nem váltotta be, így maradt külön vasútállomása a Tiszai és külön a Gömöri vasútnak. Annyi azonban történt, hogy két hét múlva a helyi lap a vasútigazgatás tájékoztatása alapján részletes leírást közölt a Miskolc—Bánréve másodrendű vasút építésének költségeiről, létesítményeiről stb.

103 1874-ben a gömöri vasútvonal tovább épült Bánréve—Fülek, valamint Bánréve—Dobsina között. Jelentős esemény volt a „Szerencs—Sátoraljaújhely vaspálya megnyitása 1871. október 26-án 9 óra 45 perckor. Az első vonat Szerencsről indult ki és az arra kiosztott meghívó-menetjegyek az újhelybőli visszaindulásra 28-ig bezárólag voltak érvényben."

104 A további vonalhosszabbítást Sátoraljaújhely— Mihályi—Homonna között még az év novemberében adták át a forgalomnak. 1871-re Miskolc jelentős vasúti csomóponttá változott, négy irányban: Pest, Kassa, Debrecen, Bánréve felé volt forgalmas összeköttetése. A vasúti összeköttetés bővülése megnövelte a posta forgalmát olyan mértékben, hogy 1871. október 19-én bekapcsolódott a mozgóposta-szolgálatba. A Pest—Miskolc—Kassa útvonalon közlekedő, menetben 9., tértiútban 10. számot kapott 39. kép. Levélkötegjelző 1876. szeptember 17-i bélyegzéssel 103. BMÉ 1871. XII. 27. 104. BMÉ 1871. X. 26. 75