Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

bíró kezelési okmányokat is (hivatali levelezést, beadványmásolatot, hivatalátadási jegyzőkönyvet, postamesteri tiszti szerződéseket az 1853—1888. közötti évekről). E dokumentumokból képet kaphatunk egy korabeli postahivatal működéséről, felszereléséről, forgalmáról, járati összeköttetéseiről. A személyi vonatkozású iratok német nyelvűek, a kezelési okmányokban magyar nyelvű bejegyzéseket is találunk. A személyi vonatkozású okmányokon mindenütt rajta az okirati illetékbélyeg császári sasos bélyegzőlenyomattal érvénytelenítve, majd az aláírás mellett a spanyolviaszba nyomott ugyanilyen rajzú pecsét. A kor szellemének, a történelem változásának bizonyítéka az is, hogy a szép, gonddal elhelyezett pecsétlenyomatból a császári sast kivakarták.

87 A „Prothocol über Retour Briefe welche zu dem k. k. Post-Station Tally a zurück geschicken worden ..." hosszadalmas, rosszul olvasható feliratú egérrágta könyv 1842. januártól 1876. januárig pontos rovatszerű adatokkal „nyilvántartja azokat a leveleket, melyeket a tállyai postahivatalnak a feladók részére visszaküldték." E bérmentetlen leveleket a címzett nem fogadta el, a feladó sem akarta a portóköltséget megfizetni. Előírás szerint a jegyzékbe foglalt kiváltatlan tértilevelet havonta egyszer az illetékes postaigazgatósághoz felküldtek. A harmincnégy éven át vezetett előjegyzés mutatja a történelmi változások megnyilvánulását egy postahivatal életében: 1848 júliusáig Steiger nevű postaexpeditor (kiadó) havonta latin nyelvű záradékkal látta el az előjegyzést. Ekkor megszakadt az előjegyzés folyamatossága, csupán 1849. május 9-én találunk 47 darab tértilevélről bejegyzést magyarnyelven. A levelezés nyelve 1849 szeptemberétől kezdve németre fordult. Luchs k. post adminisztrátor 1852. májusig szigorúan betartotta a német hivatalos nyelvre vonatkozó rendeletet. 1853. januártól 1867. februárig változtak a postakiadók, Sóhalmi György, Kari Krizner a havi záradékban k. k. (kaiserliche, königliche) Postamt hivatalos megjelölést használ, a kiegyezés után már a k. ung. Postamt a használatos. Csak 1870. április 10-én találunk először teljes magyar záradékot Krizner Károly m. kir. postakiadótól. A másik érdekesség az 1853-ban vezetett kocsiposta feladási jegyzék (Fahrpost-Aufgabs-Protokoll) két lapja, mely egy távbeszélő havi számadás csomagolópapírjaként került 1946-ban - a papírínséges világban - a miskolci postaigazgatósághoz, majd dr. Kletz Andor osztályvezető figyelmességéből megőrzőjéhez. Az okmány használatának idején minden feladott kocsipostai küldeményt a szállítási útvonalnak megfelelően az okmány rovatai megfelelő kitöltésével jegyzékbe foglaltak; rendeltetési hely, címzett, súly, érték stb. 87. Sóhalmy Lajos (néhai) tállyai postamester rendelkezésemre bocsátott irataiból. 63