Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

tahivatalt és annak Zakó János postakezelőjének minden nemű házi vagyonát, élelmiszerét, marháit, ruhaneműjét nem csak feldúlták, hanem a szó szoros értelmében kiprédálták, elorozták, úgy annyira, hogy még egy székről a posta kezelésére, a maga és családja fentartására képtelenné vált. Bizonyítjuk továbbá, hogy ezen feldulásra okot nem szolgáltatott, miután a hivatalát a legnagyobb veszélyek között sem hagyta el, hanem azt minden viszontagságok között is pontosan teljesítette, melyró'l kiadjuk jelen igazolásunkat. Bevallása szerint pedig a hivatalba tartozó szerekből eszközökből 510, a háza romlása és termékeinek felemésztéséből 526, családja illetve neje javainak elorzásából 2249 frt károsodása történt."

83 POSTÁINK AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN A magyar szabadságharcnak a cári csapatokkal történt leveretése után a fiatal osztrák császár, Ferenc József hazánkat mint osztrák örökös tartományt kezeltette. Megszüntette az 1848-as törvények egy részét, új közigazgatási szervezetet létesített és az osztrák birodalmi postatörvényt a magyarországi postákra is kiterjesztette. A postamestereket, ha nem régi jogon bírták a postát, elbocsátották, helyettük német, cseh, morva származású adminisztrátorokat foglalkoztattak. Ezeket a cifra egyenruhába öltöztetett tisztviselőket nevezte a nép Bach-huszároknak. 83. BAZm. Lt., Zm. Lt. 1853/213. 59 a hivatalos lapban 1852. Kiss L. repr. A nemzet az elnyomásra passzív ellenállással válaszolt, visszahúzódott a közélettől, a németek irányította intézményeket, köztük a postát is igyekezett nem igénybe venni; zugban levelezett, termelt dohányt. A kereskedelmi tárca vezetője báró Bruch zseniális szervezőnek bizonyult. Néhány éves működése alatt - míg irigyei ki nem kezdték - több kor-