Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

tette. Sokat időzött Diósgyőrben különösen 1370. után, mikor lengyel király ­lyá koronázták és a vár a magyar-lengyel kapcsolatok fontos politikai bázisa lett. A két velencei hadjárat után 1381-ben itt gyűltek össze a torinói béketár­gyalást előkészítő értekezlet küldöttei; magyar főurak és a velencei köztársa­ság megbízottai (2. kép). 2. kép. A diósgyőri vár A sok hadjárat, diplomáciai üzenet, követjárás gyakori levelezést kívánt, ezek végrehajtását folyókon kívül, főúri megbízottak is végezték. Maga Nagy Lajos is sokat utazott, tartózkodási helyeinek utólagos ösz­szeállítása olykor megdöbbentően gyors utazásról számol be; a király 1366. július 9-én Csanádon van, 13-án már Gyulafehérváron. A háromszáz kilométer utat lovas kíséretével - váltott lovakkal három-négy nap alatt vágtázta le. 1380-ban a beteg és sebesült ötvenöt éves uralkodó Diósgyőr várából a hor­vátországi Verőcéig öt nap alatt tette meg a közel ötszáz kilométernyi utat. 7 E kor postájára vonatkozó emlékeket oklevelek, kódexek, számadás­könyvek őrizték meg számunkra. Nagy Lajos udvari festője Meggyesi Miklós 1374- 1376 közt 147 színes iniciáléval festi meg az ismeretlen szerző (koráb­ban Kálti Márknak tulajdonított) Képes Krónikáját, amelyben négy képben is megörökítette számunkra a korabeli levélkézbesítés jelenetét. Nagy haladást jelentett az utazás, levél-, csomagszállítás terén a kocsi­szekér megjelenése Mátyás király idejében. A Buda-Bécs útvonalon fekvő 7. Zsolnai L. 1979. 378. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom