Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

nyos előítélettel voltak vele szemben. E párt alapszervezete alakult meg elsőnek a postán. Legtöbb tagot a Független Kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt gyűjtötte. Mivel a főposta főnökét, aki kezdetben az igazgatóság vezetője is volt, a kisgazdapárt szervezte be, a hivatal dolgozóinak nagy része — iránta való ragaszkodásból — a kisgazdapártba tömörült. E párt postai szervezője Nagy Lajos közkedvelt kézbesítő volt, sok postást tudott fellépésével, gazdag szókincsével maga mellé állítani. A szociáldemokrata párt szervezését Dévényi Lajos, Telek István és Tasnádi Sándor tisztviselők végezték. Nagy segítséget jelentett számukra a párt helyi szervezete, valamint az a körülmény, hogy a tagtoborzáshoz anyagiakat is tudtak nyújtani a lerongyolódott postásoknak. Abban az időben a szociáldemokraták hozzájutottak a svéd hadsereg használt, szürke színű egyenruhájához és tagjaik számára l-l télikabátot vagy öltönyt tudtak juttatni. Ez olyan előny volt a pártszervezésnél, hogy sokan otthagyták a korábbi pártjukat és átpártoltak hozzájuk. A Nemzeti Parasztpárt tagjai zömmel Miskolc 2. dolgozói köréből kerültek ki, nagyrészt kétlaki falusi személyek voltak. A hivatalvezető, Kun György, korábban is tartott fenn némi kapcsolatot a népies írók csoportjával, maga is tollforgató volt. Hivatali beosztásánál fogva tevékeny szervezési munkát fejtett ki munkatársai között. Amikor a hivataltól elkerült, párthívei a többi - főleg a kommunista és szociáldemokrata — párthoz csatlakoztak. A Polgári Demokrata Pártnak alig volt néhány tagja, az is hamar más pártba állt, szervezőjére nem is emlékeznek. A terület más hivatalainál, főleg a városokban, járási székhelyeken a kommunista párt szervei alakultak ki, de a falusi postások kötöttségüknél fogva a kisgazdapárt soraiban voltak találhatók. A budapesti Nemzeti Bizottság 1945. február 8-án a Magyar Posta újjászervezésének irányításával a postások Tanácsköztársaság alatti első szakszervezetének kipróbált aktíváját Pápai Lászlót bízta meg. Ezzel egyidejűleg adott megbízást Pápai Lászlónak, Básta Rezsőnek és Dedics Imrének a Postások Szakszervezete megalakítására. Az ő feladatuk lett a postásság évtizedeken keresztül kialakított társadalmi megosztottságát lerombolni és a postásokat egységes szervezetbe tömöríteni. A Tanácsköztársaság leverése után a postás dolgozók a rendszer egyik legjobban sakkban tartott, szoros pórázra fogott alkalmazottai voltak. A postások társadalmi rétegét az úgynevezett kari egyesületek bontották meg, mintegy határt húzva az iskolai végzettségek és beosztások között. Külön országos egyesülete és újságja volt: a jogász-mérnök tisztviselőknek, a számvevőségi tisztviselőknek, az üzemi tisztviselőknek, a tiszt8* 115