Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

viselőnőknek, a postaaltiszteknek, valamint a postamestereknek és alkalmazottaiknak. Ezen egyesületeket a Postás Kari Egyesületek Szövetsége, annak kormányzat által kijelölt elnöke fogta össze. A kari egyesületeknek nem voltak vidéki csoportjai, egyedül az altiszti egyesület rendelkezett külön központi székházzal és az ország tíz helyén csoportszékházzal. Miskolcon Kartács u. 1. sz alatt. A Postások Szakszervezetének megalakítása, működtetése terén a fiatalabb korosztályba tartozó - 20—30 év közötti - műszaki, üzemi tisztviselők, altisztek fejtettek ki aktívabb tevékenységet. E korosztály könnyebben túltette magát a korábbi kari egyesületi kötöttségen és bátor kezdeményezője volt az újnak, a fejlődésnek. Az iskolázottságon és az erre épülő beosztásokon alapuló megkülönböztetések később is kísértettek, felszámolásukhoz magasabb politikai fejlettség volt szükséges. Az egyes szakmai csoportok között kialakult rivalizálás serkentően hatott az aktivitásra. Ez a versengés a helyi szakszervezeti szervek megalakulásával új színt kapott. A versengés során a legaktívabbaknak az üzemi dolgozók (négy középiskolások) bizonyultak. Hangadójuk Dévényi Lajos, február 10-én önkéntes vállalkozóként Pestre utazott. Erről így ír visszaemlékezésében: „Kiindultam futárként, hogy életjelt vigyek a miskolci dolgozókról, a romos anyagok, távbeszéló'-készülékek, vezetékek, berendezések újjáépítéséró'l. Az utat szovjet katonai tehergépkocsin tettem meg. Február 11-én Pesten voltam, Buda 13-án szabadult fel. Nagy harci zaj fogadott. Az éjszakai ágyúzás miatt hosszú volt kivárni a reggelt. Felkerestem Pápai Lászlót, Pamlényi Pált és tájékoztattam őket a miskolci helyzetró'l, szervezésről, majd átvettem a munka viteléhez adott irányelveket, feladatokat, jelentkezési lapokat és tagsági könyveket." Hírek jöttek arról, hogy Debrecenben a dolgok már normálisan mennek, hiszen ott működött a kormány és a szakszervezet is erős. Ennek kitapasztalására Miskolc 1. posta főpénztárosa Koska Zoltán, a forgalmi tiszti kar képviselője másodmagával vállalkozott. Visszaemlékezése szerint márciusban felkereste dr. Vitái Zoltán miniszteri titkárt, a postaügyek irányítóját és tájékoztatta a miskolci helyzetről. Arra az érdeklődésükre, hogy miként működjenek tovább, Vitái Zoltántól általános elveket kapott: „fogjatok hozzá a postaforgalom megszervezéséhez az adott lehetőségek közepette és demokratikus felfogásban." Engedélyt adott, hogy a személyzet bérét, míg felsőbb rendelkezés nem érkezik, a csekkbefizetésekből fedezzék.

159 Az egriek a debreceni postásszakszervezet titkárával Győrfi Imrével vették fel telefonon a kapcsolatot, majd az egri csoport elnöke személyesen ment 159. Koska Zoltán nyugdíjas visszaemlékezése. 116