Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és a vendéglátás története 1745-1945 (Borsodi Kismonográfiák 21. Miskolc, 1985)

zette feljegyzéseit. Kimutatása szerint, a több, mint 6000 magyar forintra menő évi tiszta jövedelem, ill. apátsági bevétel felét a sörház és az itt készült italokat értékesítő korcsma adta. A sörház „a legszerényebb számítással" évi 1000 rajnai forintot, az a korcsma pedig, amelyben évente 300 hordó bor, 400 hordó sör és 30 hordó pálinka fogyott el, évi 200 rajnai forintjövedelmet biztosított az apátságnak.

168 Ennyit mondanak a levéltári adatok, amelyeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a serház a mai Szamuely utca Mindszenti templom felé eső keleti sarkán, a volt Lonovich, a mai Földes Ferenc utcával szemben állt. Üzemelésével kapcsolatban 1773/1775 között vannak utolsó ismereteink. Az 1777ben készült Reindl-féle telkes térkép még feltünteti, s egy peres levélben 1818-ban is említik, ezt követően semmit sem tudunk róla. A miskolci kéziratos naplók adatai szerint a mindszenti serház tűz martaléka lett, s mert ekkor még nem tartozott Miskolchoz, ennek idejét a 19. század közepe előtti évekre tehetjük. A miskolci serfőző műhely. Az először 1716-ban megnevezett „Az Hunyad utcán kívül való városunk közönséges serháza" a Tizeshonvéd u. 21. sz. alatt állott, helyén az Oktatási Igazgatóság épülete található. (AKisHunyad [mai Tizeshonvéd utca] az egykori Szinva-malomárok és az ún. Malom-szög [mai Hoffmann Ottó utca] közötti terület déli részén helyezkedett el.) Ekkor Áver (Ávor) János köt bérleti szerződést a várossal, amikor egy hordó sör árát 6 rénes forint 9 krajcárban határozták meg. 1717-ben a mindszenti szerződése letelte után eltávozott Bozilud Jakab lesz az új bérlő, aki évi 1400 forintot fizetve 1720-ig főzi a sört és pálinkát a miskolci korcsmáknak. Ekkor nézeteltérés támad, Bazilud sokallja a bérleti díját, s kevesli az árat, amelyet a város számára meghatározott mind a sör, mind a pálinka értékesítésére. „Rimaszombatban moslék a pálinka, az én pálinkám ellen. Ugyan a felül 18 poltúrán adja itczéjét az árendátor a korcsmárosnak, a korcsmáros hasznává, pedig úgy hiszem 20 poltura is rámegyen, mégis én annyi árenda után 10 poltúrán adgyam? "

169 A bérleti viszony így aztán meg is szűnik, 1724-ig az Óbadai Aver János lesz az új bérlő, őt Stejniger (Stajniger) András követi, akinek a műhelyét 1730-ban és 1731-ben is összeírják. A tanulságosabb 1731-es összeírást is Miskolc város jegyzőkönyvének II. kötete tartalmazza.

1 70 Eszerint: Miskolc város serfőzdéjében 1731. júl. 13-án az ott található hasznos javak összeírása két küldött - id. Dőry A. és Erdélyi J. —, valamint Zsóry Zs. felügyelő (inspector) — által Steiniger A. árendás (bérlő) átadására elvégeztetett. 168 Vö. Komáromy J., 1956.72-73. 169 Idézi meg nem jelölt forrásra hivatkozva: Szendrei J., 1904. 2. 615. 170 Myjk. 1731. 2. k. 316-319. 87